Veszélyben az országgyűlési választások
Nagy esély van rá, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nem szavazhatnak majd az országgyűlési választásokon, ha a Parlament nem tesz valamit gyorsan - az viszont nem az a fajta.
2009. augusztus 28. péntek 08:09 - Pásztor Balázs
Ahova a törvény ereje már nem ér el
A Parlament rengeteg olyan dolgot nem csinál meg, amit a törvények szerint meg kellene. Az olyan triviális dolgokat, mint a magyar nép érdekét néző kormányzás, már ne is emlegessük. Sokszor az Alkotmánybíróság (AB) szól rá a Parlamentre, hogy kellene bizonyos ügyekben egy-egy törvényt hozni, különben mulasztásos alkotmánysértés lép fel. Ilyen helyzet állt elő például a megszűnt közigazgatási hivatalok esetében, amik az önkormányzatok döntéseit ellenőrizték idén januárig. Megszűnésük után azonban nem volt önkormányzati kontroll, ami már
Fóton is komoly problémákat okozott. Azóta sincs erre megfelelő törvényi szabályzás.
Mivel a mulasztásos alkotmánysértésnek nincs semmi következménye egy jó alapos ejnye-bejnyén kívül, ezért honatyáink vállrándítva tudomásul veszik, és hagyják, hogy az alkotmányon továbbra is lyuk tátongjon. Pedig tudnak ők határidőre cselekedni, ha nagyon kell - például a Seres Mária által kezdeményezett, őket megszívató népszavazást úgy ripsz-ropsz összedobták, hogy közben
még „véletlenül” emeltek is a saját fizetésükön.
Persze ez a lyuk néha akkora, ami már elemeiben akadályozza a demokrácia kerekeinek gördülését. A Political Capital most egy ilyen esetre hívta fel egyre a figyelmet.
Konkrét mulasztás
A több mint negyven oldalas dokumentum első mondata leszögezi, hogy a most hatályban lévő, 1990-ben kialakított rendszert mindössze egyszeri használatra tervezték. Azóta a pártok nem tudtak megállapodni annak átalakításáról, így maradt minden ugyanúgy.
A Political Capitalon kívül sok más szervezet is sürgeti a választási törvények korrekcióját, vagy annak teljes átalakítását. Mégis minden normális javaslatcsomag, vagy érv ugyanarra a sorsra jut, mint
a HVG és a Medián közös javaslata a parlamenti létszám csökkentésről. Vagyis
mindenki akarja, de mindenki máshogy, az egyeztetés pedig még csak fel sem merül.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy 2004-ben törvénybe foglalt külképviseleti szavazás érvényessége 2009. december 31-én lejár, és nem hosszabbítható meg a 2010-es választásokig. (Mindez szintén egy AB döntés értelmében történik, ami arra hivatkozik, hogy aki a választás napján nincs itthon, de hat nappal előtte külföldön sincs, az nem tud az említett törvény szerint szavazni).
Azonban az AB döntés azt is kimondja, hogy a külföldön tartózkodó állampolgároknak valahogy biztosítani kell a szavazást, így ezt is még ősszel össze kéne dobni - természetesen kétharmados többséggel, amire túl sok esély nincs. Ennek hiánya viszont a PC szerint „soha nem látott mértékű visszalépést jelentene a magyar demokrácia történetében." Az intézet javaslata a szavazatok elektronikus hazaküldésének valamely módját jelöli meg megoldásként - csakhogy ehhez egységes politikai fellépés lenne az előfeltétel.