Romagyilkosságok: csak komplikál a sajtó?

A Nemzetbiztonsági Iroda hétfői közleményében leszögezte: nem dokumentum, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló kompiláció - összeállítás - jelent meg a romagyilkosságokkal kapcsolatban a sajtóban. A közleményük szerint a szakminiszter kész az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt ismertetni, hogy milyen konkrét szerepük volt a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a romagyilkosságok felderítésében, "tekintetbe véve azt is, hogy az azóta letartóztatott feltételezett elkövetők egyike szélsőséges szervezetben vett részt és ezért korábban huzamosabb ideig az Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) látókörében volt.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy "aki nemzetbiztonsági információt kiad, manipulál, ilyen adattal bármilyen módon üzérkedik, annak szembe kell néznie a megfelelő jogkövetkezményekkel".

A Nemzetbiztonsági Iroda közleményének kiadása előtt Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szabad demokrata tagja leszögezte: Bajnai Gordon miniszterelnöknek egyeztetnie kellene az ellenzéki pártok vezetőivel, mert soha ilyen rossz színvonalon nem működött még a Nemzetbiztonsági Hivatal. A politikus szavai szerint az NBH-nál a botrányok és a szakszerűtlenségre utaló történések elérték azt a kritikus tömeget, amikor a miniszterelnöknek ezzel kiemelten kellene foglalkoznia, és ideje lenne körbenéznie, hogy kire bízza a terület politikai és szakmai irányítását.

Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagja - vigyázva arra, hogy a "kiszivárgott" információkat "ne nevezze dokumentumnak" - újságíróknak azt mondta: rossz fényt vet a Nemzetbiztonsági Hivatalra, ha azok onnan kerültek ki. Szerinte a nemzetbiztonsági szolgálatoknak kell megvizsgálniuk az írásos anyag hitelességét, eredetét. Gulyás József szavaira reagálva azt mondta: be kell tartani a sorrendet, amelyet a törvény rögzít. Ha "rendellenes működésre utaló jel van, először a szolgálatnak, majd a miniszternek kell vizsgálatot tartania, ezt követően a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének és a parlamenti bizottságnak van feladata" - fejtette ki.

A Magyar Nemzet hétfői számában írt arról, hogy a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetőjének szakszolgálati kapcsolatára vonatkozó információt erősíti az a dokumentum is, amely szombaton 14 óra után néhány perccel jelent meg interneten, az Index egyik fórumbeszélgetésében. A lap által is leközölt másolat szerint az egyik feltételezett elkövetőt már korábban is figyelték a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ám amikor az fegyverek és lőszerek vásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést. A másik gyanúsított állítólag a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) "titkos kapcsolata" volt.

A feljegyzés - bennfentes információkkal rendelkező - szerzője kemény kritikával illeti Laborc Sándort, az NBH leköszönő főigazgatóját, majd felteszi a kérdést: kinek, illetve kiknek állhatott érdekében a romák körében elkövetett gyilkosságsorozat.

A napilap szerint az anyag nyilvánosságra kerülése miatt belső vizsgálatot rendeltek el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH).

A hat halálos áldozatot követelő támadássorozat miatt előzetes letartóztatásba helyezett személyek nemzetbiztonsági szakszolgálatokkal való kapcsolatát elsőként a Magyar Televízió híradója vetette fel péntek esti adásában. A hírműsor akkor arról számolt be, hogy a romagyilkosságokkal gyanúsított testvérpár egyik tagját a titkosszolgálatok - kisebb megszakításokkal - már 2004 óta figyelték. A hírműsor úgy értesült, a férfi telefonbeszélgetéseit lehallgatták, mert közismert volt, hogy szélsőséges nézeteket vall, de megfigyelését két hónappal az első gyilkosság előtt befejezték.

Bencze József országos rendőrfőkapitány a szombat délelőtt tartott rendőri és roma vezetők találkozója után az MTI kérdésére úgy válaszolt: ha a híradó értesülése helytálló is lenne, az államtitkot képez.

A pénteken utcára került Élet és Irodalomban Bartus László Szkinhedpárt című írásában azt tárta fel, hogy a romagyilkosságok két gyanúsítottja, K. István, illetve Cs. István szkinhed volt fiatal korában. A szerző szerint K. István és társai lazán kötődtek a Nemzeti Ifjak Egyesülete nevű szerveződéshez. "Utólag kézenfekvőnek látszik, hogy a gyilkosságok tetteseit a Nemzeti Ifjak Egyesületének egykori tagjai körében is érdemes lett volna keresni. Annál is inkább, mert több bőröndnyi bűnügyi irat foglalkozik a bőrfejűek még tizenévesként romák sérelmére elkövetett súlyos bűncselekményeivel" - írta Bartus László.

Az MTI korábban arról számolt be, hogy a gyilkosságokkal gyanúsított K. István a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség nevű szélsőjobboldali szervezet tagja volt, és érintett volt a debreceni zsinagóga tóratekercsek őrzésére szolgáló szekrényének 1995 januárjában történt felgyújtásában is, de nem vonták eljárás alá, míg a szervezet vezetőjét és egyik tagját a bíróság börtönbüntetésre ítélte.