Keserédes számok

Több mint 530 milliárd forinttal javult a magyar külkereskedelmi mérleg az év első felében az előző év hasonló időszakához képest. 2008 első hat hónapjában mindössze 72 milliárd forintnyi pluszt sikerült összbizniszelni, míg idén január és június között 606 milliárd többlet halmozódott fel. Kész csoda, mondhatnánk, hogy mindez a tomboló válság ellenére így alakult, hiszen tudjuk, a magyar gazdaság erősen export, illetve importfüggő jószág.

Ám a jelentést olvasgatva hamar világossá válik: csodák nincsenek. A mérleg mindössze azért mutat jelentős aktívumot, mert míg 2009. január–júniusban a behozatal mértéke 25 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, a kivitel „mindössze” 20 százalékot zuhant. Ami annyit jelent, hogy az igen gyatra exportunknál már csak egy volt gyengébb: az importunk.

Németfüggőség

Őszintén szólva egyik ágazat drasztikus visszaesésén sincs mit csodálkozni. A legnagyobb exportpartnerünknek számító Németországba igen nehéz lenne mostanság bármiféle árucikket haszonnal teríteni: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint idén legkevesebb 5 százalékkal csappan a németek GDP-je, ám akár a 6-7 százalékos lanyhulás sem elképzelhetetlen. (Magyarország számára 2009-re és 2010-re együttesen jósolnak ekkora visszaesést!)

Mondani sem kell, hogy az összes magyar kivitel durván negyedét felszívó német gazdaság visszaesése micsoda kárt okoz a magyar export számára. Elemzők szerint a német konjunktúra minden egy százalékpontos visszaesése a külkereskedelmi bevételek több tízmilliárd forintos csökkenését eredményezi.

A gyenge forint sem segít

A KSH elemzése érthetően kitér arra is, hogy a forint a főbb devizákhoz képest 17, ezen belül az euróhoz mérten 14, a dollárhoz viszonyítva több mint 30 százalékkal gyengült. Ennek azért van jelentősége, mert a (főleg az év első hónapjaiban) gyenge forintnak elméletileg kedveznie kellene a kivitelnek. A külföldre szállított áruért kapott valutakövetelést ugyanis hazahozva nagyobb nyereséggel lehetne realizálni.

Ennek ellenére az egyes iparágakat górcső alá véve is szinte csupa rosszat látni. A magyar exportnak 60 százalékát, az importnak közel felét kitevő gépipari termékek és autóalkatrészek forgalma 2009 első hat hónapjában az átlagnál jóval nagyobb mértékben csökkent: az export 24, az import 27százalékkal volt kevesebb 2008 azonos időszakánál.

Vas megy-e?

Jelen körülmények között már azt is a jó hírek közé kell sorolni, hogy a híradás-technikai, hangrögzítő- és lejátszó készülék kivitele kevésbé, „mindössze” 11 százalékkal esett vissza, elsősorban az unióba irányuló kiszállítások növekedésének köszönhetően. Az elmúlt fél év legnagyobb vesztese egyértelműen a vas- és acélipar. Ebben az ágazatban az export volumene 40, az importé 45 százalékkal mérséklődött. (Igaz, ha olyan ütemben dőlnek be az vasművek Magyarországon, mint az elmúlt hónapokban, akkor lassan szükségtelen lesz hazai acélexportról beszélni.)

Csalhatatlanul jelzi a magyar gazdaság pislákolását az energiaigény drámai megcsappanása is. Az energiahordozók behozatala 2009 első felében 34 százalékkal volt kevesebb, mint 2008 hasonló időszakában. Ezen belül a kőolaj és kőolajtermékek importvolumene 26, a gázbehozatalé 50 százalékkal esett vissza. Igaz, az energia-behozatalra fordított kiadások mérséklődése mintegy 230 milliárd forinttal javította az energiahordozók egyenlegét 2009 első félévében.

Maghatalom lettünk…

Végül, essék pár szó arról a néhány pozitívumról, amely kétségkívül kiolvasható a KSH jelentéséből. A legkellemesebb meglepetés a gabona és gabonakészítmények 37százalékos kivitelének bővülése volt. Üröm az örömben, hogy mindez 25 százalékos árszintcsökkenés mellett következett be.

Feltétlen ide tartozik, hogy az olajos mag és olajtartalmú gyümölcs termékek exportja jelentősen, mintegy 86 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet. Már ha dió- és mogyoró bizniszben érdekelt néhány száz hazánkfián kívül ez boldogít valakit…

Borús jövő

S, hogy mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? A nagyobb európai gazdaságok „téli-nyári” álmát alapul véve alighanem egyelőre még legalábbis további pangásra. A Gazdaságkutató Intézet augusztusra vonatkozó konjunktúraelemzésében például az áll, hogy előző (júliusi) hónaphoz képest még mindig kissé esett az exportrendelés Magyarországon.