A grúz-török konfliktus folytatódik
Grúzia továbbra is saját területének tekinti Abháziát, valamint a területhez tartózó vizeket, ezért tétovázás nélkül letartóztatta augsztus 16-án a Buket nevű tankert, ami Abházia felé hajózott.
2009. szeptember 4. péntek 17:59 - Zelenij Linda
Ezután még egy bírósági tárgyalást is lefolytattak a hajó kapitányával szemben. Így Tbiliszi azt kockáztatja, hogy hatalmas vita kerekedik ebből török szomszédjával.
Bővebben az eddig történtekről
Abházia
Abházia tisztázatlan státusú terület a Kaukázusban, ami 1992 óta de facto független, azonban ezt a függetlenséget csak Oroszország, Nicaragua és a szintén vitatott Dnyeszter-menti Köztársaság valamint Hegyi-Karabah ismeri el. A többi állam Grúzia részének tekinti.
Az 1989-es népszámlálás szerint a lakosság 48 százaléka grúz, 17százaléka abház. A 2005-ös népszámlálás alapján: abházok (45százalék), örmények (18,2százalék), grúzok (12,9százalék).
Amikor a Szovjetunió szétesett 1991-ben, az abházok és a grúzok közötti etnikai feszültség nőtt, miközben Grúzia haladt a függetlenség felé. Sok abház ellenezte a grúz függetlenséget, attól való félelmében, hogy az felszámolja autonómiájukat. Saját különálló szovjet köztársaságot szerettek volna. Ez a vita 1989. július 16-án Szuhumiban zavargásokhoz vezetett. Tizenhat grúzt megöltek és 137-en megsebesültek, amikor megpróbáltak egy abházt eltávolítani a grúz egyetemről. Néhány nap után szovjet csapatok állították helyre a rendet, de folytatódott a rivális milíciák egymást provokálása.
2008. augusztus 9-én az abház erők tüzet nyitottak a kodori szorosban a grúz csapatokra, miután grúzok rakétát küldtek rájuk. Ez összefüggésben állt az akkor zajló dél-oszétiai háborúval. Akkoriban döntött úgy Oroszország, hogy fegyverrel támogatja az oszét szakadárokat, akiket Grúzia támadott.
A konfliktus Oroszország és Grúzia közötti nyílt háborúvá eszkalálódott. 2008. augusztus 10-én mintegy 9 ezer orosz katona érkezett Abháziába, jelentősen megerősítve az ott állomásozó orosz békefenntartókat. Mintegy ezer abház katona indult az Abházián belüli, a grúz kormány ellenőrzése alatt álló terület elfoglalására a Kodori-szoros felső részén. Augusztus 12-én az utolsó grúz csapatok és civilek is elhagyták Abháziát.
Abházia függetlenségét 2008. augusztus 26-án ismerte el Oroszország. 2008. november 17-én az abház parlament ratifikálta azt a törvényt, amely engedélyezi Oroszországnak katonai támaszpont építését Abháziában 2009-ben.
A grúz parti őrség a tankert 2700 tonna üzemanyaggal a fedélzetén tartóztatta fel - a hajó egyébként panamai felségjelzéssel haladt.
Grúzia vezetősége kijelentette, hogy bíróságra viszik az ügyet, amennyiben át mernek haladni a vizeiken az engedélyük nélkül.
Így szeptember 2-án a legénységet 40 ezer dollárra bírságolták meg csempészésért, a tanker kapitányát pedig 24 éves börtönbüntetésre ítélték. A személyzet szintén letartóztatás alatt van még ( 13 török, 4 azerbajdzsáni matróz), bár megígérték nekik, hogy ők hamarosan szabadulhatnak. Csakhogy Grúzia határozottan kijelentette, hogy a tankert egy árverés keretén belül el fogják adni.
Ankara jó ideig nyugodtan tűrte az eseményeket, amit viszont nem lehet elmondani Abházia vezetőségéről.
Szergej Bagaps elnök szeptember 2-án
megfenyegette a grúzokat, hogy parancsot fog kiadni minden grúz hajó elsüllyesztéséről, mely határaikat átlépi. Ugyanis véleménye szerint Tbiliszi magatartása olyan, mint a szomáliai kalózoké, és azok ellen, akik más országok hajóit tulajdonítják el, megfelelően kell fellépni.
A balhéból az oroszok sem maradtak ki. Jevgenyij Incsin az orosz Nemzetbiztonsági Hivataltól még szeptember 2-án bejelentette, hogy a tengeri határőrség segíteni fogja az abháziai hajókat, hogy biztonságban hazajussanak.
Érdekes, hogy az itt zajló konfliktusra felfigyelt az EU is. A Georgia Times azt írja, hogy mindez azután történt, hogy Szergej Bagaps megfenyegette a grúzokat, hogy a problémát erőszakkal fogja megoldani, a grúz oldal pedig Nyugattól szeretne védelmet kapni.
A Grúziában állomásozó EU képvieselők mindkét felet felszólították, hogy tartózkodjanak a háborús megoldásoktól, valamint problémáikat egy diplomáciai találkozó keretén belül tárgyalják meg.
Azt viszont ne felejtsük el, hogy nem ez az első ilyen grúz húzás, hiszen júliusban is elkaptak két török üzemanyag szállítót, melyek szintén Abháziába tartottak.
Jelen pillanatban grúzia 10 külföldi hajót - köztük törököket is -, évalamint 21 főnyi legénységet tart fogságban.
A törökök végre megszólaltak
Végül a törökök is megszólaltak az ügyben, pedig igen sokáig tűrtek. Tulajdonképpen 1994 óta a grúz állam közel száz török hajót foglalt le - többségük halászhajó volt. ezeket pedig mind egy szálig eladták árverések keretén belül, vagy darabokra szedték fém újrahasznosítás keretében. A török Külügyminisztérium bejelentette, hogy kategórikusan tiltakozik a Buket kapitányának ügyében hozott ítélet ellen. Valamint állítja, hogy a tankert nemzetközi vizeken rabolták el.
Egyébként a napokban Tbiliszibe fog utazni a török külpolitikai hivatal vezetője Ahmet Davutoglu.
Mi lesz a következménye az egész ügynek?
Szakértők szerint az, hogy a grúzok visszatartják a török hajókat, nem Abházia és Oroszország problémája, habár az abháziai kormány háborús cselekményekkel fenyegetőzik. Ez egyértelműen Törökország problémája. Az ügy lényege hogy Abházia közös határral rendelkezik Oroszországgal, és hogy jelentős mennyiségű grúz él ott .
Legvégső esetben a török hajók ki tudnak kötni az orosz Novoszibirszki kikötőben is.Így Grúziának nem lesz több alapja idegen hajók visszatartására.
De akárhogy is, Grúzia egyértelműen a tűzzel játszik. A Fekete-tengert az oroszok és a törökök uralják, emellett a török hadi flotta lassan akkora méreteket ölt, mint az orosz. Valamint az is biztos, hogy a törökök nem fognak lemondani az abházokkal való kereskedésről, márcsak azért sem, mert sok abháziai él az országukban és jó néhányuk magas poziciót tölt be a török kormányban.
Egy biztos, Grúzia nem fog ebből a konfliktusból sem egykönnyen, sem következmények nélkül kijönni.