Önt a biztosi munkájában egy gyakorlott és szakértő apparátus segítette. Milyennek értékeli a közeli munkatársai, azaz a kabinetje teljesítményét?

A Bizottság brüsszeli épületében a kabinetemet – a munkatársaim szerint – a „boldogság szigetének” hívják az itt uralkodó légkör miatt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy óriási szerencsém volt annak idején a munkatársaim kiválasztásával. A szabály az, hogy a magyarok száma nem érheti el a kabinet létszámának a felét, emelett ide többfordulós versenyvizsgával lehet bekerülni. Emiatt a korlátozás miatt természetes, hogy minden biztos kabinetjében többségben vannak a „külföldiek”. A mi munkanyelvünk így az angol lett, de ez nemhogy gond lett volna, hanem éppen ellenkezőleg: még jobban „összehozta” a különböző országokból érkezőket.

A jelenlegi Bizottság mandátuma a végéhez közeledik. Mi várható a következő hetekben?

A legfontosabb napirendi pont volt most Barroso elnök beszámolója, amit be fog terjeszteni az Európai Parlamentnek. Ha minden a tervek szerint alakul, szeptember 16-án fog szavazni az Európai Parlament Barrosoról. Őt a tagállamok egyhangúlag javasolták elnöknek, de több frakció nem támogatja. Egyes frakciók szerint meg kellene várni az ír népszavazás kimenetelét, tehát csak október 2-a után kellene bizottsági elnököt választani. Emellett az az érv szól, hogy nem mindegy, melyik szerződés (az új lisszaboni vagy a jelenleg hatályos nizzai) alapján töltsék be a bizottsági helyeket.

A hírek szerint a tagállamok képviselői között óriási „helyezkedés” folyik a különböző bizottsági helyek elosztásánál. Az már tudható, hogy a magyarok melyik bizottsági helyet szerezhetik meg a következő Bizottságban?

Az eddigi, több évtizedes gyakorlat szerint a tagállamok által jelölt személyek önéletrajzait a Bizottság addigra már megválasztott elnöke kirakja maga elé és úgy osztja el a különböző portfóliókat. (Sokszor és sokan mondják, hogy ennek épp fordítva kellene lennie: előbb a portfóliókat kellene kiosztani a tagállamoknak és utána minden ország jelölhetné az adott pozícióra legmegfelelőbbnek tartott embert.) Ezért is történhetett meg az, hogy Barroso bizottsági elnök úr alatt korábbi miniszterelnökök, pénzügyminiszterek és – főleg – külügyminiszterek dolgoztak. Mindössze három vagy négy biztos van, aki ugyanazon a területen tevékenykedik, mint odahaza.

A biztosoktól ugyanis nem azt várják, hogy az adott terület minden technikai részletével tisztában legyenek. Az én esetemben például nem egy adóellenőr mindenre kiterjedő szaktudásával rendelkezzek, hanem azt, hogy megtaláljam azokat az adópolitikai lépéseket, amelyek például segíteni tudják az energiahatékonyság növelését vagy az éghajlat védelmét, vagy éppen a versenyképességet.

Ön – ha felkérés érkezne rá – szívesen maradna az Európai Bizottságban?

Azt hiszem, a szavaimból kiderült, hogy nem érzem itt rosszul magam. Ettől függetlenül azt mondom, hogy nincs jelentősége annak, hogy én szeretnék-e vagy sem maradni. Ahogy annak sincs jelentősége, hogy hányan szeretnének Magyarországról biztosok lenni. A magyar miniszterelnök majd októberben minden szempontot mérlegelve, a magyar érdekeknek leginkább megfelelő személyt fogja választani.