Bajnai: a holkauszt évei nem térhetnek vissza

A magyarországi zsidóság szellemiségének értékei - a szabadság iránti vágy, a haladásba vetett hit, az emberi méltóság tisztelete és a közösség vállalása - felemelték az egész nemzetet, és az ország történetének egyik legvirágzóbb korszakát eredményezték. Ezek nélkül gyengébb lenne a magyar nemzet - hangsúlyozta a kormányfő.

Bajnai Gordon rámutatott: nincs más dolgunk, mint őrizni ezeket az értékeket, hogy 150 év múlva is ünnepelhessék zsidók és nem zsidók azt az ünnepet, amelynek legfőbb üzenete az emberség és az összetartás. Ez az épület mindazoké, akik "büszke alázattal lépnek be ide", büszkék lehetnek rá zsidók és nem zsidók egyaránt.

A kormányfő megjegyezte: ma újra virul a zsidóság közössége Budapesten, így van ez akkor is, ha "az utóbbi időkben történtek olyan dolgok, amelyek miatt szomorúnak kell lennünk". Szomorúnak tartotta azt, hogy a zsinagóga előtt rendőröknek kell állniuk mindennap, mert "ezt az épületet meg kell védeni a fenyegetéstől". Minden magyar állampolgárnak tennie kell azért, hogy visszaszorítsák a társadalomban a gyűlöletet - tette hozzá.

Az ünnepségen Szili Katalin országgyűlési elnök üdvözlő levelét Suchman Tamás szocialista politikus olvasta fel. Ebben az állt, hogy a Dohány utcai zsinagóga, "a főváros építészeti ékköve (...) hirdeti a reményt a magyarországi és az európai zsidóságnak".
A házelnök levelében utalt a második világháborúban lezajlott Duna-parti gyilkosságokra, amelynek tízezrek estek áldozatául. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a demokratikus többségnek ma meg kell akadályoznia "a történelem szörnyűségeinek megismétlődését".

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója beszédében egy 1931-ben történt szomorú eseményt idézett fel, melynek során a Dohány utcai zsinagógában több hívőt meggyilkoltak. Néhány évvel később azonban még nagyobb tragédia történt, több millió zsidót mészároltak le a holokauszt idején.
Arra is kitért, hogy a szombati melegfelvonulás elleni tüntetés egyik epizódjaként sörösüvegekkel dobálták meg a Dohány utcai zsinagógát, molinókat téptek le onnan, és trágár szavakat skandálva gyalázták a magyarországi zsidóságot. Ennek ellenére reménykedik "a nemzeti egységben, a kölcsönös megbecsülésben és szeretetben".

Az ünnepség szakrális részeként a tóratekercseket ünnepélyes menetben vitték a hitközség elöljárói a zsinagóga szentélyébe. Ezután Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija beszédében megjegyezte, hogy a magyarországi zsidóság emancipációja felé vezető út első lépése volt ennek a zsinagógának a megépítése, "Ludwig Förster kőbe faragott álma a magyarországi zsidóság jelképe lett".

Mint mondta, a holokauszt idején is "a zsinagóga fénye vigasztalt", a holokauszt során meggyilkolt áldozatoknak pedig temetőt különítettek el a zsinagóga udvarán. Zsidóként élni, embernek megmaradni: ez e templom hagyománya és üzenete - fűzte hozzá.

Az eseményen megjelent többi között Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő és felesége Dobrev Klára, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Kiss Péter társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter, Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Horváth Csaba, Budapest főpolgármester-helyettese, Rogán Antal, a főváros V. kerületének fideszes polgármestere, Juliusz Janusz apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, Donáth László szocialista képviselő, evangélikus lelkész és Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke.