Josef Mair, a müncheni műszaki egyetem kutatója és csapata Metaklett névre keresztelte találmányát, amely négyzetméterenként akár 35 tonna, a felületek találkozási síkjával párhuzamos terhelést is kibír. Így nem csak a kórházakban használt erős fertőtlenítőszereknek vagy a gépkocsik kipufogócsöve mellett mérhető 800 Celsius fokos hőnek áll ellen, hanem az építészet is hasznát veszi, amikor nagy tömegeket kell egymáshoz biztosan rögzíteni. A szerkezet maximális függőleges terhelhetősége hét tonna - közölte a Die Welt című német lap internetes kiadása (www.welt.de).

A Metaklett acélrugókból áll, amelyek rugalmasan alakíthatók. A müncheni kutatók számítógépes modellekkel több tucatnyi formaváltozatot hoztak létre, majd szimulálták azok rögzítő- és engedőképességét, illetve tartósságát. A sokat ígérő modelleket aztán
létre is hozták.

A választás a "flamingó" és a "kacsafej" elnevezésű, 0,2 milliméter vastag kampócskákból álló változatokra esett. Míg a "kacsafej" a klasszikus tépőzárra hajaz, addig a "flamingó" kampói szélesebbek, és egy lyuggatott szalaghoz kapcsolódnak. A hajlított kampócskák enyhe nyomás hatására megváltoztatják alakjukat, így siklanak be a lyukakba, ahol visszanyerik eredeti formájukat.

A kutatók úgy vélik, hogy találmányuk mindenütt alkalmazható, ahol erős, tartós, de nem végleges kapcsolatra van szükség. Ilyen terület például a klíma- és szellőztető berendezések, valamint a gépjárművek gyártása.