Harc, vér, tombolás a médiaszereplésért

Bár a térségbeli radikális-szélsőjobboldali pártok, és egyenruhában masírozó gárdáik cigányellenes attitűdje nyilvánvaló, a társadalmi feszültség kezelésére adandó „válaszaik” - főleg „akcióik” - mégsem említhetőek egy lapon. A bolgár gárda saját létrejöttének legfőbb okát például a cigány zavargások további megakadályozásában, és magában a „cigányterrorban” jelölte meg. Megalakulása óta Bulgáriában több erőszakos, halált is okozó cselekményre is sor került a náci SA-éhoz hasonló egyenruhát viselő gárdisták és a velük szemben létrehozott cigány gárdák között. Csehországban a helyzet hasonló, itt ugyan nem a Nemzeti Gárda, hanem az ultranacionalista Munkáspárt militáns alakulatának voltak véres összecsapásai - legtöbbször a rendőrséggel. Litvínov városának egyik negyede tavaly ősszel egy ilyen összetűzés alkalmával valóságos utcai csatatérré vált, több tucat ember súlyosan megsérült, néhány gépkocsit fel is gyújtottak. Az ehhez hasonló események természetesen óriási médianyilvánosságot kapnak, a gárdák így médiafelülethez jutnak, ezzel a mögöttük álló pártok politikai érdekei teljesülnek.

A nagy átverés

A kisebbségekkel kapcsolatos hasonló nézeteiken túl egyébként a szervezetek célkitűzései meglepően sok közös elemet tartalmaznak. Erre a következtetésre juthatunk akkor is, ha a Magyar Gárda programját vetjük össze a három éve még betiltott, ám civil szerveződésként továbbra is tevékenykedő, napjainkban pedig újra a párttá alakulás gondolatát fontolgató Szlovák Testvériség céljaival. Papíron természetesen mindkét egyesület támogatandó célokat fogalmaz meg (a kultúra ápolása, lelki és fizikai egészség növelése, szociális segítségnyújtás, stb.), de valójában mindkettő a hazaszeretet köntösébe bújtatott öncélú nacionalizmus szolgálatában áll.

A Magyar Gárda alapító nyilatkozatában a következőket olvashatjuk:

„A Magyar Gárda Mozgalom a következő feladatokat tűzi maga elé:
• A felesketett gárdisták fizikai, lelki és szellemi képzése és önképzése, hogy feladataikat példamutató hatékonysággal, kellő erővel, céltudatossággal és alázattal hajthassák végre.
• Ápolja a magyar kultúrát és történelmünk emlékeit, adja tovább a felnövekvő generációk épülésére.
• Aktívan vegyen részt katasztrófa-elhárításban, rend- és polgárvédelmi feladatokban.
• Karitatív és szociális missziók támogatása és szervezése.
• Rendkívüli helyzetben a nemzeti önvédelem erősítése.
• Része vagy gerince kíván lenni a majdan felállítandó Nemzetőrségnek”
Ezzel szemben - helyesebben ezzel összhangban - a szlovák gárda céljai a következők:
• Támogatni a tagok testi- és lelki épülését, elmélyíteni a szlovákság és a szlávok történelméről, szokásairól való ismereteket.
• Hirdetni a szláv együvé tartozást, a szláv kultúrát és a tradíciókat.
• Együttműködni a Matica Slovenskával, a ©túr-társasággal és egyéb, köztük határon túli szlovák szervezetekkel.
• Védeni a közerkölcsöt és megakadályozni az alkohol, a prostitúció, valamint az uzsora terjedését.
• Védeni a szlovák természetet.
• Segíteni a műemlékvédelemben és a régészeti kutatásokban.
• Kulturális- és sportesemények rendezése.
• Folyóiratok, könyvek, hang- és képhordozók publikálása, főként a szlávság témakörében.

Rühellik a magyarokat

Látható, hogy a papíron lefektetett szándékok nem sokban különböznek egymástól, és a magyar-szlovák jelzők felcserélésével szinte ugyanazt a dokumentumot kapjuk. Egyvalamiben azonban mégis bizonyosan eltér a Magyar Gárda a térség hasonló csoportosulásaitól. Ez a szegmens pedig nem más, mint a magyarok „társtalansága”, hiszen a szlovák, román, szerb szélsőséges szervezetek kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, s ennek az ideológia-baráti viszonyrendszernek egyik legfontosabb alkotóeleme a magyarellenesség.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a gárda-szervezés nem egyedi magyar sajátosság, a környező országok szinte mindegyikében találunk hasonló ideológiájú és célú tömörüléseket – Lengyelország kivételnek számít, ott viszont erős a radikális jobboldal parlamenti képviselete. Amiért a Magyar Gárda mégis kissé kilóg a sorból, az az „anyapárt”, vagyis a Jobbik pártpolitikai sikere, a térségben ugyanis ekkora társadalmi támogatottsággal hasonló szervezet nem rendelkezik, ezért félő, hogy a magyar párt eredményei láttán a többiek vérszemet kapnak, s még nagyobb hevülettel uszítanak - többek között a magyarok ellen.

Azt érdemes még leszögeznünk, hogy e mozgalmak esetében a betiltás sem jelent automatikus megoldást, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogerős bírósági döntés ellenére vagy tovább működnek, vagy pedig illegális keretek között, még inkább radikalizálódva folytatják tevékenységüket. A gárdák eltüntetésére egyetlen mód van: a jó és hatékony kormányzás, amely nem kikerülni, hanem megoldani igyekszik a társadalomban komoly feszültségeket keltő problémákat, és amelyeknek további elkendőzése régiónk fiatal, könnyen sebezhető demokráciáira nézve beláthatatlan következményekkel járhat.