Tengerszint-emelkedés

A vízszint emelkedésében is több faktor játszik szerepet. Az egyik a víztömeg térfogatának növekedése. Az 1993 és 2003 közötti 3,1 milliméteres szintnövekedés egykettedét ennek a számlájára írják a kutatók. Ez egy ciklikus folyamat, melynek 2003-ban francia kutatók szerint vége is szakadt. Ennek ellenére a tengerek továbbemelkednek, igaz "csupán" 2,5 milliméterrel évente. Szakértők szerint eddig az Antarktisz és Grönland 0,5 milliméterrel, mára azonban 1 milliméterrel járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez.

Ez elsősorban a kis szigetországokat és az alacsonyan fekvő területeket érintené. A Hadley Központ (Brit Meteorológiai Intézet), az éghajlat-modellezés egyik legfontosabb intézménye szerint 2080-ra 40 centimétert fog emelkedni a világtengerek szintje, ha nem sikerült megfékezni az üvegházhatást. Ebben az esetben közel 100 millió ember kerülne kilátástalan helyzetbe.



Nagy veszélyben New York

Új tanulmányok szerint az olvadás New York városát fenyegeti. A nagyváros közelében gyorsabb lehet a vízszint emelkedése, mint másutt. Köszönhető ez a gravitációnak, a víz sűrűségének és az óceáni áramlatoknak. A vizsgálatok torontói, boulderi, floridai és bristoli intézmények közreműködésével zajlottak. Megbízhatóbb előrejelzések keresése és modellezés volt a cél. Ennek keretében tanulmányozták, hogy a tengerparti városok miképp tudnak alkamazkodni az éghajlatváltozáshoz a közeljövőben. A hosszú távú tervek és a fenntarthatóság voltak a kutatás alappilérei.

New York 570 mérföldes partszakasza mellett a változás 20 centiméterrel nagyobb lehet, mint másutt. A város vezetői nem a legrosszabb esetet veszik számításba, de mégis foglalkoznak a gyorsabb grönlandi olvadás lehetőségeivel.

Özönvíz - mítoszból valóság?

Jóslatok már jószerivel vannak a világ végét illetően. A most annyira felkapott teória a 2012-es, a maják számításai alapján. Vannak azonban kuatatócsoportok, akik a jégtakaró teljes elolvadását várják három év múlva. Lehet, hogy beteljesedik az özönvíz, csak kicsit másképp, ahogy a sok mítoszban vagy a köztudatban szerepel. Lehet, hogy nem az égből hull alá a víztömeg, hanem mi magunk idézzük elő bolygónkon a szilárd halmazállapotú vízkészletből. Vajon ki az újkori Noé? És milyen a bárkája?