Az ipari termelés júliusban 19,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, de az előző havihoz képest is 0,7 százalék volt a csökkenés – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentésében. A termelés mennyisége az év első hét hónapjában 22,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Bár a szakemberek szerint a 2009-es év első felének ipari mutatói megfelelnek az előzetes várakozásoknak, mi megdöbbentünk a drasztikus visszaesésen, s mögé néztünk kissé az adatoknak.

Meddig még?

Meddig tarthat a lejtmenet? – tettük fel a kérdést Dr. Vadász Györgynek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökének. A közgazdász szakember egyelőre nem vár látványos ipari fellendülést. Szerinte ma elsősorban a kis és közepes vállalkozások vannak bajban, az ő vergődésük okozza az termelés erős visszaesését.

„Kimerültek a tartalékaik, kifulladtak a korábban megkötött szerződéseik, piaci megállapodásaik, valamint továbbra súlyos likviditási gondokkal küzdenek” – állapítja meg Vadász a kamarához érkezett panaszok alapján. Változatlanul szűkül a belső piac – mondja az alelnök, a külkereskedelmünk pedig a német gazdaságtól függ, amely viszont az amerikaira van hasonlóképpen ráutalva.

Úgy véli, akkor számíthatunk majd pozitív elmozdulásra, ha az USA gazdasága tartósan tudja produkálni azt a halvány erősödést, amit az utóbbi hetekben figyelhettünk meg. Figyelmeztet ugyanakkor, hogy az atlanti óceán túlpartján eldöntött dominó lassan fog a Kárpát-medencébe érni: az amerikai javulást a német élénkülés csak egy-két hónapos csúszással követi, mi pedig várhatóan még hosszabb, három-öt hónapos csúszással csatlakozhatunk a „világgazdasági-expresszre”. A belföldi piacokról szólva elmondta, hogy a legkorábbi javulást a jövő év második felére várja csupán.

A válság az élelmiszeripart is megeszi?

Melyek mostanság a lehúzó ágazatok? – kérdeztük Vadászt. Azt mondta, a változatlanul nagyon gyengén teljesítő gépjármű-, illetve gépjárműalkatrész gyártás mellett furcsa mód az élelmiszeripar produkál erőteljes visszaesést a válság tavaly év végi kirobbanása óta. Holott ez volt az az ágazat, amelyről az gondoltuk, hogy speciális jellegéből fakadóan kevésbé szenvedi majd meg a recessziót.

Egyelőre még kérdéses, hogy a hazai idegenforgalom, illetve vendéglátóipar mennyire sínylette meg a visszaesést – folytatta, hiszen az idei nyaralószezon utáni első értékelések időszakában vagyunk. Az előzetes jelzések mindenesetre nem tanúskodnak valami fergeteges idényről – tette hozzá.

„A biztosítási ágazat még a bankszektor általános helyzetéhez képest is kedvező pozícióban” – állapítja meg Vadász, mikor arról kérdezzük, melyik az a szektor, amely a válság ellenére jól tartja magát.

Járulékcsökkentés, kedvezményes hitel, Széchenyi-kártya: piros pont

A jövő januártól esedékes, a vállalkozásokat jócskán érintő adójogszabály-módosítások ipari termelésre gyakorolt várható hatásáról szólva az alelnök kijelentette: nagyon örülnek a kormány adó- és járulékcsökkentő intézkedéseinek, hiszen a szándékot és az irányt is nagyon jónak találják.

Hozzátette ugyanakkor, hogy érdemi tehercsökkenést már akkor lehetővé kellett volna tenni, amikor – még jóval a válság előtt – emelkedő pályán volt a magyar GDP. A kamarai alelnök szerint a járulékcsökkentés kedvező hatása leginkább a válságból való kilábalás után fog érződni, elsősorban a foglalkoztatás bővülése, illetve kifehéredése terén. Mindez a jövő év második felében következhet be.

Vadász üdvözölte a kis- és középvállalkozások részére bocsátott kedvezményes hiteleket, valamint a Széchenyi-kártya bevezetését is, bár azt is elmondta, hogy a hazai cégek gondjain hosszú távon csak a vállalkozói környezet általános javítása segíthet.

Tartós növekedés nem látszik

Némethné Pál Katalin, a GKI gazdaságkutató Zrt. ipari kutatásvezetője részben ért egyet az iparkamara vezetőjével. Vadász Györgyhöz hasonlóan úgy látja, az erősen exportfüggő magyar gazdaság áttételesen az amerikai, illetve ázsiai konjunktúra fogja. Összességben úgy látja, amint az USA, illetve Ázsia gazdasága helyrebillen, az európai államok is megindulhatnak fölfelé.

Érdekes ugyanakkor, hogy Némethné az energiaipar mellett az élelmiszer-ágazatot is megemlíti, mint a válság alól leginkább kibújó szektort. Mint mondja, az élelmiszeripar továbbra is ugyanazt az egy-két százalékos visszaesést produkálja, mint a válság előtt, ami jelen helyzetben nagyon dicsérendő eredmény.

A szakember szerint a válságnak az a szakasza, amely a nagy visszaesést produkálta, már véget ért. Figyelmeztet azonban, hogy a felemelkedés görbéje inkább fűrészfog szerű alakban írható majd le a várakozásaik szerint, ami azt jelenti, hogy egyenletes emelkedés helyett egyfajta „csapkodó” kilábalásra kell számíthatunk. Németh szerint jelen pillanatban nem látni egy tartósabb növekedési pályára állás jeleit.