A zsidó szervezet példát statuálna Képíróval

Elítélése azt is megmutathatja, hogy akik most követnének el ilyen cselekményeket, "azoknak sem lesz mentség sem húsz év múlva, sem hetven év múlva" - mondta.

Közlése szerint a Mazsihisz évek óta követelte a megfelelő fórumokon jogászai segítségével, hogy Képíró Sándort vonják mihamarabb büntetőjogi felelősségre az újvidéki vérengzésben betöltött szerepe miatt. Úgy gondolja, a magyar hatóságok "eddig indokolatlanul késlekedtek", azonban "most végre megtették azt a lépést, ami szükséges volt, hogy gyanúsítottként hallgatták ki".

Ez a lépés mindenki előtt nyilvánvalóvá teheti, hogy a háborús bűnök elkövetőit az egyes államok most és a jövőben is üldözik, akkor is, ha a gyilkosságok óta hat és fél évtized telt el - mutatott rá.

Feldmájer Péter reményét fejezte ki, hogy a bíróság megállapítja Képíró bűnösségét, ugyanúgy, ahogy ezt megtették hasonló korú elkövetőkkel szemben Németországban is. "Az idő múlása nem lehet mentség ilyen szörnyű bűntettekre" - fogalmazott.

Egyúttal azzal kapcsolatban is bizakodásának adott hangot, hogy a többi háborús bűnössel szemben is "hasonló eréllyel jár majd el a magyar hatóság", másrészt pedig a bíróság megakadályozza, hogy a gyanúsított külföldre szökjön.

Feldmájer Péter szerint a Magyarországról származó háborús bűnösök száma 10 és 20 közé tehető jelenleg.

Mint mondta, Képírót azzal vádolják: nem tartotta vissza a rábízott katonai egységeket attól, hogy tömeggyilkosságokat kövessenek el 1942-ben Újvidéken. Képíró ugyanakkor azzal védekezik, hogy a vérengzés előtti értekezleten írásban kérte a parancsot, amit azonban nem kapott meg, ennek ellenére történtek meg a szörnyűségek.

Képíró következetesen tagadja, hogy ő bárkit is megölt volna, holott nem is az a vád ellene, hogy saját kezűleg ölt meg embereket, hanem az, hogy nem akadályozta meg, hogy a vezetése alatt álló csapatok a vérengzést végrehajtsák. Egyébként 1944-ben már egyszer elítélték őt ezért, ám amikor a németek 1944. március 19-én megszállták Magyarországot, az ítéletet megsemmisítették - folytatta.

Azzal kapcsolatban, hogy Képíró Sándor a mai napig a Frankel Leó utcai zsinagógával szemben lakik, azt mondta: a gyanúsított nap mint nap szembesülhet azzal, hogy dacára az ő és a hozzá hasonló háborús bűnösök tevékenységének, egy virágzó életet élő zsinagóga található éppen a lakása közelében.

Képíró Sándor a bűncselekményt társtettesként követte el 1942. január 23-án Fővárosi Főügyészség közlése szerint; az általa vezetett járőrosztag tagjai - a gyanúsított által beosztottjaihoz továbbított parancs alapján - az úgynevezett "újvidéki tisztogatás" során Újvidéken négy civilt lelőttek.

Az ügyészség indítványozta a gyanúsított házi őrizetét, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasított.

A gyanúsított cselekménye a büntető törvénykönyv szerint "egyéb háborús bűntettnek" minősül, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Képíró Sándor neve szerepel a legkeresettebb náci háborús bűnösök aktuális listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ állított össze. A feltételezett náci háborús bűnösöket felkutató szervezet szerint a 95 éves férfi a világháború után büntetlen maradt, bár 1942-ben magyar csendőrtisztként Újvidéken részt vett több mint ezer zsidó, roma és szerb civil megölésében. Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra.