Hiller: A hangsúly a minőségen lesz

A nagy horderejű változásokkal kapcsolatos viták segítik a minőség javítását, ha alaptételül mindegyik fél elfogadja, hogy a XXI. században a valódi érvényesülés feltétele "a megszerzett és alkalmazható tudás", amelyet a magas szintű magyar felsőoktatásban szerezhetnek meg a hallgatók - emelte ki a tárcavezető.

A bolognai folyamat egyes részeit véleménye szerint lehet kritizálni, alakítani, de a rendszeren belül maradva. A folyamat Magyarországnak kifejezetten előnyös, és mint mondta, nagy elismerésnek tartják, hogy a következő Bologna-konferenciát Magyarországon és Ausztriában rendezik 2010 tavaszán. Ennek keretében több mint 40 ország oktatáspolitikai vezetői, kormánytagjai jönnek Budapestre és Bécsbe - folytatta.

A bolognai folyamat célja az egységes európai felsőoktatási rendszer kialakítása úgy, hogy összehangolja a különböző felsőfokú minősítéseket. A minősítések, bizonyítványok kölcsön elfogadhatóságát biztosító kritériumokat minden szakirányra, szakra rögzítik. Az alapvető keretrendszer három részre tagolódik, három egymásra épülő diplomával: bachelor, master,s és doktori címekkel, ezek megszerzése többnyire 3, 2, illetve 3 évet vesz igénybe.

Hiller István az okiratátadási ünnepségen megemlítette, hogy a felsőoktatás színvonalához tartozik az idegen nyelvek ismerete, ugyanakkor "nagy létszámban vannak olyan hallgatók, akik nem kapnak diplomát, mert nincs nyelvvizsgájuk". Ezzel kapcsolatban megjegyezte: "nem fogom megváltoztatni ezt", a diploma feltétele lesz a továbbiakban is a nyelvvizsga.

Kitért arra is: a finanszírozást illetően a kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy fejlesszék a hallgatók nyelvtudását.

A hallgatói létszám utóbbi időszakban bekövetkező megnégyszereződését szükségesnek mondta a miniszter, de jelezte: ez a trend nem folytatódik. A cél az, hogy a nemzetközi változásokkal összhangban következzenek be a változások a felsőoktatásban, melynek eredményeként az elvégzett munka minősége áll majd a középpontban.

Hiller István beszélt arról is, hogy az "évtizedek óta nem látott", több mint 100 milliárd forintos beruházás következtében sok felsőoktatási intézmény új vagy felújított épületeket, laboratóriumokat, előadótermeket kapott. Reményét fejezte ki, hogy az infrastrukturális és szervezeti változások "az egyes intézményeket és az intézmények együttesét, a magyar felsőoktatás egészét" gazdagítják majd. Magyarország jövője "adottságai révén, a tehetsége révén az oktatásban, a kultúrában, az innovációban áll" - tette hozzá.