Magyarország a válság után ismét Kelet-Közép-Európa egyik éllovasa lehet, de a helyzet javulását az állampolgárok nem a makroszámok alakulásából mérik le, hanem abból, hogy miként változnak megélhetésük körülményei, szépül-e az a település, amelyen élnek, kapnak-e több segítséget, akik rászorulnak - mondta a miniszter.

Hangsúlyozta: addig is, amíg a gazdasági helyzet a mindennapokban érzékelhetően javul kezd, különleges kihívást jelent a válság negatív társadalmi hatásainak mérséklése, annak megakadályozása, hogy ne lehetetlenüljenek el családok.

Szavai szerint ezért is van az, hogy a meglévő szociális intézményrendszeren túl a kormányzat 1 milliárd forinttal létrehozta a kríziskezelő alapot.

Ebben az alapban Kiss Péter tájékoztatása szerint a szeptember 24-i adatok szerint a felajánlások szintjén 5,5-6 milliárd forint, a befizetések szintjén 4,5 milliárd forint gyűlt össze, ami 250-300 ezer családnak jelenthet segítséget.

Noha a szabály arról szól, hogy a krízisalap november végéig működik, valószínűleg lesz lehetőség a határidő meghosszabbítására. Eddig 26 ezer 095 támogatási kérelem érkezett be, ebből 19 ezer 687 kérelemről már döntés is született, és 734 millió 248 ezer forintot fizettek ki - fűzte hozzá.

Kiss Péter elmondta: a kormány októberben tárgyalja meg a krízisalap gyűjtésének és felhasználásának tapasztalatait, a karitatív szervezetek képviselőiből álló tanács javaslatára várhatóan az eddigi külön méltányossági keretet az alapon belül 1 százalékról 10 százalékra emelik.

Ez szavai szerint azt jelenti, hogy különösen méltányos esetben az átlagosan 20-50 ezer forintnyi támogatás helyett 50-100 ezer forint összegű vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a leginkább rászorulók.

Kiss Péter a sárvári közéleti fórum előtt átadta a Rum és térsége kistérségi szennyvíztisztító telepet, szülővárosában Celldömölkön pedig felavatott egy szökőkutat.