Az Engesztelés Napja a judaizmus legszentebb ünnepe, a modern Izraelben hivatalos ünnepnap. A zsidó hagyomány arra emlékezik, amikor Mózes háromhónapnyi könyörgése után a Sínain Isten megbocsátotta az aranyborjú miatt vétkező nép hűtlenségét.

Yom Kippur-kor, a bűnbánó lélek huszonöt magányos órán keresztül keres engesztelést, a vallásos zsidók a nap legnagyobb részét zsinagógákban töltik intenzív imádkozással és alázatos színvallással. Ez az a nap, amikor Izrael népe a Mindenhatóval való különleges kapcsolatáról, és létének igazi értelméről emlékezik meg. Valódi ünnep, annak minden örömével és szabadságával együtt, ami a kegyelembe vetett rendíthetetlen bizalmon nyugszik. Idén egy szokatlan, bár korántsem példátlan súlyú incidens árnyékolta be az Engesztelés Napjának előestéjét.



Megdermedt ország

A Yom Kippur vasárnap napnyugtával vette kezdetét: tisri hónap tizedik napján a zsidó állam teljesen elnémul, ma még azok az izraeliek is megszakítják mindennapi életük folyását, akiknek egyébként semmilyen élő kapcsolatuk nincs a vallással. Az összes civil és állami intézményben szünetel a munka, leáll az üzleti élet, a rádió- és televízióadók megszakítják a sugárzást, a mai nap folyamán egyetlen repülőgép sem száll fel vagy le, az utakon jószerivel egyetlen autóst vagy motorost sem lehet látni.

Noha sem a vezetés, sem a nyilvános étkezés nem esik törvényi tiltás alá, az ország egész területén otromba illetlenségnek számít. Az ünnepet lezáró lakoma előtt a vallásos zsidók semmilyen élelmet vagy folyadékot nem vesznek magukhoz, nem viselnek állati bőrből készült lábbelit, nem mosnak és nem fürdenek, nem használnak parfümöt vagy egyéb illatosító szereket, valamint megtartóztatják magukat a szexuális érintkezéstől.



Noha csaknem az egész ország megdermed, a vészkészültségi és biztonsági szolgálat üzemel, északon egyébként is magas fokozaton, miután tavaly Akkóban kisebb összecsapásra került sor a város zsidó és arab lakossága között. Az 1973. Yom Kippur délutánján megszólaló riadószirénák emléke a mai napig ott visszhangzik az idősebb izraeliek fülében, akkor a hamarjában sugárzott rádió és televízióadás a szír és egyiptomi csapatok meglepetésszerű támadására figyelmeztette a lakosságot.

Az idei ünnep rendkívüli óvintézkedéseire azért került sor, mert vasárnap, nem sokkal napnyugta előtt egy 150 fős muszlim csoport kövekkel kezdte hajigálni a jeruzsálemi Templom-hegy zsidó látogatóit. A Közel-Kelet lőporos hordójának számító Szikladóm és környéke már több ízben szolgált az évekig tartó erőszakhullámok nyitóhelyszínéül.

Egy új intifáda?

A tegnapi összecsapás részletei egyenlőre vitatottak: a palesztin források szerint az erőszakos cselekményekre amiatt a tizenöt zsidó látogató miatt került sor, akik még a reggeli órákban kísérelték meg a bejutást a Templom-hegy területére. Az időközben több mint száz főre duzzadó muszlim csoport hangos tiltakozással akadályozta meg a belépést, majd a fokozatosan elmérgesedő hangulat következtében a rendőrség oszlatásba kezdett. Egy izraeli rendőr szerint a tömeg akkor kezdett el köveket és székeket dobálni, amikor a helyszínen egy alulöltözött turistacsoport tűnt fel, majd az agresszív megnyilvánulásokra az intézkedő hatóságok könnygránáttal válaszoltak. A tegnapi nap folyamán összesen tizenhét hivatalos személy sérült meg, tizenegy tüntetőt letartóztattak, másik tizenhármat pedig könnyű sérülésekkel kezeltek.

Számos palesztin vezető már a tegnapi nap folyamán arra figyelmeztette Izraelt, hogy ne próbáljon meg Jeruzsálemben feszültségeket szítani, szerintük annak a reményében, hogy a béketárgyalásokat megakasszák: „Míg Obama elnök megpróbálja felszámolni a szakadékot palesztinok és izraeliek között, Izrael szándékosan feszültségeket szít Jeruzsálemben” – nyilatkozta Saeb Erakat, vezető palesztin béketárgyaló.

Időközben a Hámász terrorszervezete provokációnak és „cionista bűnténynek” nyilvánította az incidenst, és felszólította a palesztin népet, hogy keljenek fel az elnyomóik ellen és torolják meg a Templom-hegyen történteket – adja hírül a palesztin Ma’an hírügynökség.