Kína 60 év után: kommunizmus helyett kapitalizmus
Bár Kína egypártrendszere megtörhetetlen, és a szabadságjogok túlzott hangoztatása miatt a mai napig kerülnek börtönbe emberek, de a politikai egyeduralmon kívül más már nem nagyon maradt a kínai kommunizmusból.
2009. szeptember 30. szerda 17:49 - Pásztor Balázs
Már nem vörös
A Kínai Kommunista Párt csütörtökön ünnepelte uralkodásának hatvanadik évfordulóját, de a marxizmus eszméiből a politikai egyeduralmon kívül szinte semmi nem maradt - felváltotta azt a versenyképesebb, ám államilag szabályzott kapitalizmus. Ennek számtalan apróbb jele ugyanúgy megfigyelhető, mint a rendkívül szembeötlő tények. A párt már teljességgel összefonódott a gazdasággal: Peking számára ez egyértelművé vált olyan, a párt által erősen befolyásolt területek példáján keresztül, mint a bankkölcsönök, a telekommunikáció vagy az energiaipar világa. A kínai fiatalok nagy része pedig csak azért lép be a pártba, mert úgy valamivel könnyebb elhelyezkedni az egyre szűkülő munkaerőpiacon.
A több pénz uralma
Részletek a nagy ünnepről
Tizenkilenc mozgó színpadon adnak majd ízelítőt az új Kína eddig elért eredményeiből és további 34 képviseli majd az ország 31 tartományát, autonóm területét és önálló közigazgatási státusú térségét, valamint Hongkongot, Makaót és Tajvant. A tizenévesek a jövőt szimbolizálják majd; több mint ötezer gyerek enged majd a magasba színes léggömböket és galambok ezreit fogják felröptetni a Tienanmen tér környékén - számolt be a közelgő ünnep részleteiről kedden Vang Jüe, a nagyszabású ünnepség nem katonai részének lebonyolításáért felelős központ parancsnoka. (MTI)
A párt és a gazdaság szoros kapcsolata viszont kikövezi az utat az olyan reformok számára, mint a részvények tőzsdére való bevezetése, ahol a kormány, és az állami kézben lévő vállalatok érdekei összhangban alakítják a vásárlást - bár a felügyeleti szigorítások miatt gyengülhet a párt befolyása.
„Általánosan Kína állami szektorba vetett nagyfokú bizalma megakadályozza a magánszféra növekedését, ennélfogva korlátozza a városi polgárok középrétegének gyarapodását. A városi lakosság jövedelme nagyban függ az államtól” - mondja
Wang Zhengxu professzor, a Nottinghami Egyetem Kínai Politika-elemző Központjának kutatója.
Igaz, az állam befolyása így is nagy mértékben csökkent. A 80-as és 90-es évek reformjaink köszönhetően a hetvenes években 80 százalékos állami tulajdon-arány a gazdaságban mára 30-40 százalékra csökkent. De az előző évben a párt sok olyan állami cégben szilárdította meg hatalmát, amik számára kiemelt fontossággal bírnak - legfőképp az acélgyártásban. Ráadásul a jüan árfolyamát sem engedték nagyon elmozdulni a dollárétól, ami megint csak nagy fokú állami beavatkozás eredménye a piaci erők terhére.
Válság és Kína
„Az állami szektor előrenyomulása - mind lokális, mind országos szinten - hatalmas akadály, amely a gazdasági reformok útjába gördül. A laza költségvetés-korlátozást mély állami zsebekkel kombinálva a kínai állami vállalatok képesek lettek szinte minden szektorban olyan masszív beruházásokra, ami mind a hazai, mind a külföldi versenytársakat kiűzi a határon túlra” véli Victor Shih, aki politika-tudományt okít egy Chicago melletti egyetemen.
A gazdasági válság a tőke-gazdag kínai állami vállalatoknak olyan lehetőséget adott, amelyet kihasználva képesek lettek olyan külföldi megaprojektekhez csatlakozni - és ezáltal azokban befolyást szerezni - akik hirtelen pénz szűkében találták magukat, de eddig nem kértek Kína közelségéből.
Igaz ez még akkor is, ha az importtal foglakozó állami vállalatokat meglehetősen földhöz vágta a világválság. Ugyanis a 4 billió jüanos (mintegy 586 milliárd dolláros) gazdaság-élénkítő csomag legnagyobb része végül az állami vállalatok kasszájába, vagy egyéb érdekszférájába érkezett.
Ráadásul a Wall Street nagy neveinek válság során történő összeomlása megnövelték azoknak a hangját, akik a gazdaságban erősen jelen lévő kínai modell mellett érveltek.
Realizáció, globalizáció
Azonban nem csak állami vállalatok megerősítése és az új reformok előtti gátépítés folyik, ha nem a lendületben lévő reformok továbbvitele is. Ezek eredményeképp a kínai mezőgazdaság nagy része mára nincs állami cégtulajdonban, ahogy az alacsony feldolgozottsági szintet igénylő, kisebb áruk és textíliák előállítása sem.
Az ország
beszállt a klímaváltozás elleni globális harcba, ezen kívül az állam folyamatosan realizálja hadseregének méretét - a legújabb hírek szerint két éven belül 700.000-el akarja csökkenteni katonáinak számát.
De a gazdaságon kívül is mutatkoznak változások: Tibet elnyomása ellenére a világ egyre jobban igyekszik elfogadni Kínát, és ekképp az ország kapcsolatai is javulnak. Elég példa erre a Pekingi Olimpia sikeres megrendezése, és az a tény, hogy pártfőtitkár először a múlt héten vett részt az ENSZ nagygyűlésén, Hu Csin-Tao személyében.
A hatalmas ország tudományos élete is egyre inkább belekerül a globális eszmecserék világába, és ezt a párt is támogatja: a napokban például egy 260 fős kutatócsoportot fognak küldeni az Antarktiszra, amely az eddigi legnépesebb ilyen expedíció.
Forrás: Reuters/Hírextra