Bölcskei: a kormány nem kezeli a bizalmi válságot

"Úgy érezzük, hogy azok az intézkedések, amelyek a jövő évi költségvetésben megfigyelhetők, arra jók, hogy a kormány túlélje a hátralévő időszakot" - mondta a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, hozzátéve: nem látják, hogy olyan intézkedések születnének, amelyek a legelesettebbeknek is segítenének túlélni a válságot.

A püspök annak kapcsán, hogy a kormány jövőre ideiglenesen felfüggeszti az 1+1 forint alapú egyházműködési finanszírozási rendszert, azt közölte: folyamatos és tudatos szétzilálása folyik azoknak a közösségeknek, amelyek megpróbálják "a társadalom önfenntartó képességét őrizni".

A rendszer ideiglenes felfüggesztését kedden jelentette be a kormányszóvivő, miután Bajnai Gordon miniszterelnök és a kormányzat képviselői megbeszélést folytattak a történelmi egyházak képviselőivel a Parlamentben. (A rendszer lényege: amennyit az adózó a személyi jövedelemadó egy százalékaként az egyházaknak felajánl, ugyannyit kapnak az egyházak a költségvetésből.)

Szollár Domokos a keddi megbeszélés után közölte: a döntés azt jelenti, hogy visszaáll a vatikáni szerződésben meghatározott mérték, vagyis az adózók személyi jövedelemadójának 0,5 százalékáig egészíti ki a kormány az egyszázalékos felajánlásokat. A lépést a kormányszóvivő a nehéz gazdasági helyzettel indokolta. Mint kérdésre válaszolva elmondta, a teljes egyházfinanszírozási rendszerben csaknem 2,1 milliárd forinttal lesz kevesebb 2010-ben, mint az idén. Ennek döntő része, több mint 1,3 milliárd az szja-változásnak tudható be.

Bölcskei Gusztáv csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: méltatlan az az eljárás, hogy az egyházak képviselői nem tudták tájékoztatni az újságírókat a keddi megbeszélés után. A püspök elnézést kért ezért az újságíróktól.

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője szerint a lehető legrosszabbkor történik az egyházaknak nyújtott forrás csökkentése, mert - mint mondta - az egyszázalékos adófelajánlások mértékének látványos növekedését az abszolút összeg csökkentése kíséri, ahelyett, hogy a szimpatizánsok, a hívek azt látnák: felajánlásaik révén ez az összeg nő.
A "kapitalizmus válsága" kapcsán szólt arról: a reformáció azt üzeni, hogy van felelős kapitalizmus, "van olyan pénzügyi gondolkodás, ami jól sáfárkodik az összegyűjtött javakkal". Az egymás iránti megbecsülést össze lehet kötni az önérdeke fogalmával is - jegyezte meg.

Prőhle Gergely azt mondta, hogy az egyházak jelenleg ellentmondásos helyzetben vannak: a forráscsökkenés mellett nő a velük szembeni elvárás. "Az országban tapasztalható elesettség mértéke szinte áhítozik az olyan felelős segítségnyújtásra képes szervezetek iránt, mint az egyházak" - fogalmazott.
Kijelentette: reformáció hónapja azt üzeni, hogy a protestáns kereszténység a modern társadalom egyik letéteményese, akár a pénzügyi politikát, akár a felelősségvállalást tekintve.

Repa Imre, a Kaposi Mór Megyei Kórház főigazgató főorvosa azt hangsúlyozta, hogy szemléletváltásra van szükség több területen. Mint mondta, ez igaz az egészségügyre is, amely nem "pénznyelő automata", hanem egy GDP-termelő rendszer.
Szebik Imre, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke a programsorozat eseményeiről számolt be. Egyebek mellett elmondta: Ady Endre halálának 90. és Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából irodalmi és rajzpályázatot hirdettek a protestáns iskolákban.
A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy péntek este a Deák téri evangélikus templomban Hálaadás a szabadságért címmel istentiszteletet tartanak a német egység létrejöttének évfordulója alkalmából.

A reformáció hónapjának programja keretében több mint száz rendezvényt - istentiszteleteket, tudományos üléseket, megemlékezéseket, koncerteket, előadásokat - tartanak országszerte. A reformáció emléknapján, október 31-én záruló programsorozatot a MEÖT szervezi. A program alcíme: Biztonság - bizalom - bizonyosság.

Október 31-én világszerte arra emlékeznek, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja.