2024. november 25. - Katalin

Cigánykérdés: vége az ígérgetések korának?

Járóka Lívia (Fidesz) európai parlamenti képviselő szerint új és sürgős programokat kell indítani a romák társadalmi integrációjának megvalósítására, mert "lejárt a romaügyben történt eddigi látszattevékenységek és ígérgetések ideje".
2009. október 1. csütörtök 18:30 - HírExtra
A politikus a "Romakérdés - társadalmi, gazdasági és erkölcsi felelősség" című csütörtöki, budapesti tanácskozáson arról is beszélt: az oktatási integrációs programon kívül nincs olyan kormányzati intézkedés, amit a Fidesznek kormányra kerülése esetén érdemes lenne folytatnia.

Járóka Lívia úgy fogalmazott: a cigányság helyzete gazdasági és nemzetstratégiai kérdés, mert 40-50 év múlva az ország versenyképességét negatívan fogja befolyásolni a szegények, köztük a cigányok helyzete. Ha az oktatásra, a képzésre, a foglalkoztatására nem fordít kellő figyelmet a társadalom, azzal az egész ország sorsát megpecsételheti.
Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy Európa leggyorsabban növekvő, legfiatalabb és legnagyobb kisebbsége, a cigányság lélekszáma demográfiai előrejelzések szerint néhány évtized múlva több százalékkal emelkedhet, és amennyiben az oktatásra, a képzésre, a foglalkoztatására nem fordít kellő figyelmet a társadalom, az egész ország sorsát megpecsételheti.

Járóka Lívia kijelentette: elég volt a látszatintézkedésekből, az ígérgetésekből, azonnali programokat kell indítani. A fideszes EP-képviselő véleménye szerint az elmúlt 7-8 év kormányzati romapolitikája csődöt mondott, az ígért telepfelszámolás, az iskolai szegregáció felszámolása nem történt meg. Ezért úgy látja, nincs mit folytatniuk, ha kormányra kerülnek. Megjegyezte, az Oktatási Minisztérium integrációs programján kívül nem történt áttörés, és látható tevékenység romaügyben, ezért ezt az egyetlen intézkedést látja érdemesnek arra, hogy a Fidesz-kormány, amennyiben bizalmat kap a jövő évi választásokon, tovább vigye.

Arra reagálva, hogy a kormány vizsgálja, milyen hatása lenne annak, ha romakvótát vezetnének be a közigazgatásban, illetve 200 roma diplomást alkalmaznának a rendszerben, a képviselő úgy fogalmazott: nem kellenek kvóták, lehetőséget kell adni, mert vannak jó szakemberek, diplomások, akiknek az elmúlt hét évben is be lehetett volna kerülniük a közigazgatásba.

Járóka Lívia azt mondta: nem a múlton kell keseregni, a jövőt kell építeni. Ezért új típusú ösztöndíjakra, elitképzési támogatásokra van szüksége a romáknak, hogy a kinőjön a jövő nemzedék vezetői rétege. Ők nem feltétlenül politikai pályán, hanem népszolgaként” saját környezetében segítenének és mutatnának példát másoknak.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, szociológus-kutató, előadásában rámutatott: a Magyarországon élő 570-600 ezer főnyi cigányság 72 százaléka szegregált körülmények között lakik, minden ötödik gyermeket fogyatékossá minősítenek, ezáltal kisegítő iskolában képeznek. A romák között az érettségizettek aránya öt százalék, míg 1,2 százalékuk kerül felsőoktatási intézménybe.

Az országgyűlési biztos hozzáfűzte, addig, amíg 1971-ben a munkaképes cigány férfiak 85 százalékát foglalkoztatták, ez az arány 2003-ra 28 százalékra zsugorodott, és azóta semmilyen változás nem történt. Hat évvel ezelőtt az egy főre eső jövedelem a teljes népességen belül 60 ezer, a cigányságot tekintve 20 ezer forint volt, és ez az arány sem változott.

Kállai Ernő a konferencián azt mondta: a társadalmi integráció megállt, és itt a lehetőség a politikusoknak, hogy átütő programokat hajtsanak végre.
Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát azt hangoztatta: Isten saját képmására, közös tulajdonságokkal embert teremtet, és nem romákat, magyarokat, vagy egyéb más kisebbségeket. Ezért ebben a szellemiségben kell élnie minden társadalomnak. Megjegyezte, az egyháznak is komoly adósságuk van a cigánysággal szemben.

Lengyel László politológus, a konferencia szervezője zárszavában úgy fogalmazott: Magyarországon akkor lesz változás, ha természetes módon, és nem kiválasztás, kijelölés alapján vehetnek részt munkában, közösségben a cigányok.

Megjegyezte, a rendezvényre 60 polgármestert hívtak meg, de Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök személyében csak egy vett részt. Ez pedig jó látlelet a társadalmi helyzetről, mert a helyi vezetők különféle választási megfontolásból, vagy érdektelenségből távol maradnak, pedig a problémák döntő többsége helyi kezelést igényel.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

p-Aga
2009. október 1. 20:39
A másik: Hiába a legjobb oktatási program, hiába a belefeccölt pénz, ha ha a támogatottak azt várják, hogy tanulás és munka nélkül okosodjanak meg! Egyik egyetemünkre is romák tucatjait vették föl. A kollégiumban csak a balhékat csinálták. Két szemeszter után azt tették, mint Kukoricza Jancsi: Lemorzsolódtak!
galamb tamás
2009. október 1. 19:03
Akkor szerintem,mielőtt még Járóka Lívia felelősségre vonná a Magyar Népet! Lívia és a fajtájának királyi fele, köhögjék vissza azt a pénzt, amit 20-30-50 éve A zsidó bűntársaikkal együtt kiloptatok! Itt indul, aztán esetleg KÉRHETTEK!!!!!
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását