Összesen több mint kétmilliárd forinttal lesz kevesebb pénz a négy nagy magyar egyház perselyében jövőre, mint idén. A katolikusok, a reformátusok, a zsidó hitközségek, valamint az evangélikusok az egyszázalékos adófelajánlás után járó állami kiegészítésen bukhatják el a summát.

Igaz, a kormányszóvivő, miután kilépett az egyházak és Bajnai Gordon miniszterelnök tegnapi tárgyalásáról, azt is elmondta: a kormány és az MSZP tervei szerint csupán „ideiglenes”, kizárólag a válságban töltött jövő évre szóló határozatról van szó. (Miután a kabinet 2011-re már gazdasági növekedést vár, elméletileg nem lesz akadálya a felekezeti folyósítások növelésének.)

Már persze, ha a következő kormány rendben meg tud egyezni az egyházakkal. Kétségtelen ugyanis, hogy a Bajnai-kabinet igen nehezen értett szót a történelmi felekezetek képviselőivel, a vita az egyházaknak nyújtandó jövő évi apanázsokról hetek óta zajlott, a megegyezés legcsekélyebb reménye nélkül.

Rekordösszegű elvonásra készül a kormány, de nem talál süket fülekre

A kormány, illetve az egyházak támogatása ügyében illetékes Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) vezetői az általános válsághelyzetre hivatkozva a minden területet érintő megszorításokról beszéltek, az egyházi elöljáróságok azonban az érdemi egyeztetéseket hiányolták.

No meg a több mint kétmilliárdos forráscsökkentést. Amely az OKM hivatalos adatai szerint 2000 óta a legnagyobb mértékű elvonás az ágazatban. (Az egyházak költségvetési támogatását a 2000-es évektől mutató táblázatot lásd keretben.)

Némaság szolidaritásból?

Kérdés, mit szólnak az egyházak képviselői most, hogy kívánságuknak megfelelően túlvannak a kormánnyal való részletekbe menő egyeztetésen. Ittzés János, az evangélikus egyház püspök-elnöke a Népszabadságnak ugyan azt nyilatkozta, hogy „az ország és a nemzet iránti szolidaritásból az egyházak elfogadták, hogy jövőre csökken a költségvetési támogatásuk”. De vajon az Ittzés tisztelendő atya által említett egyházak is ugyanígy vélekednek?

A HírExtra ezúttal (is) kötelező érvényűnek tartotta magára nézve az összes történelmi egyház Tízparancsolatában föllelhető „Ne hazudj!” parancsát, ezért megkereste a négy nagy felekezetet, fejtse ki véleményét a minapi megállapodásról.

A Magyar Katolikus Egyház lényegében nem kívánta kommentálni a diskurzus „eredményének” tekinthető kétmilliárdos elvonást, munkatársunk az egyház sajtóosztályán mindössze annyit tudott kideríteni, hogy a magasan a legnagyobb taglétszámú magyarországi felekezet mindkét nyilatkozatra jogosult tagja külföldön tartózkodik.

A Magyar Református Egyház azonban egy nyilatkozatot ajánlott a HírExtra figyelmébe, amely akár azt is sugallhatja, hogy a kálvinisták nem feltétlenül óhajtanak beletörődni a sorsukba és tesznek még egy-két kört az ügyük előremozdítása érdekében.

Leszázalékolva

A nyilatkozatból kiderül, hogy az elvonásról szóló döntést a kormány valóban a nehéz gazdasági helyzettel indokolta. A megszorítást pedig jórészt az eredményezi, hogy visszaáll a vatikáni szerződésben meghatározott támogatási főösszeg a 2010-es rendkívüli költségvetési évben. Ez azt jelenti, hogy jövőre csupán az emberek személyi jövedelemadójának fél százalékáig egészíti ki a kormány az egyszázalékos felajánlásokat. (Most még az 1+1 százalékos rendszer működik, azaz amennyit az adózó az egyházaknak adható egy százalékból felajánl, ugyannyi pluszt kapnak az egyházak a költségvetésből.)

A kommünikében az is benne foglaltatik, hogy Bölcskei Gusztáv, a MRE Zsinatának lelkész elnöke sérelmezte, hogy a találkozó után nem mondhatta el a református egyház álláspontját a tárgyalással kapcsolatban. Mint azonban a találkozó után kifejtette, Bajnai Gordon megértette kérésüket és kijelölte azt a személyt, aki a jövőben a kormány részéről az egyházi ügyekkel foglalkozik.

Eszerint a továbbiakban nem elsősorban Hiller István kulturális és oktatási miniszterrel, hanem Kiss Péter társadalompolitikai tárcavezetővel lesz dolguk az egyházaknak. A püspök arra is rámutatott: a 2008-as normatívával kapcsolatban megdöbbentő a kormány tévedése, hiszen eddig azt állították, hogy 366 millió forinttal az egyházak tartoznak az államnak, mostanra viszont kiderült, hogy 899 millióval az állam adós az egyházaknak.

Legalább a közös hang megvan…

A reformátusok közleménye megerősíti, hogy a teljes egyház-finanszírozási rendszerben csaknem 2,1 milliárd forinttal lesz kevesebb 2010-ben, mint az idén. Ennek döntő része, több mint 1,3 milliárd az szja-változásnak tudható be, az egyéb költségvetési, finanszírozási sor - hitoktatás, kistérségi szolgálatok stb. - kompenzálásának csökkentése pedig mintegy 700 millió forintot tesz, helyesebben inkább nem tesz majd ki.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke úgy véli, ketté kell választani az egyeztetésen jóváhagyottakat. Részben eredményesnek minősíti a diskurzust, hiszen, mint mondja, néhány elvi kérdésekben sikerült továbblépni, amelyet az egyházak régóta kifogásoltak. Külön kiemeli annak a jelentőségét, hogy a Kiss Péter vezette társadalompolitikai kabinet veszi át azokat az egyeztetési feladatokat, amelyek addig több tárcát érintettek. Hasonlóan fontosnak tartják azt is, hogy a februárban megszakadt egyeztetés az egyházak hosszú távú finanszírozásáról hamarosan újraindul.

Feldmájer nagy eredménynek tartja továbbá, hogy a jövő évi költségvetési törvénybe bekerült egy olyan passzus, amely utal rá, hogy csupán „felfüggesztik” az előbbiekben már említett 1+1-es gyakorlatot.

Az összesen 2,1 milliárdos elvonás tényét természetesen a Mazsihisz elnöke sem üdvözli. Mint azonban mondja, amolyan együtt sírunk-együtt nevetünk alapon már beletörődtek abba, hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az egyházaknak is összébb kell húzniuk a nadrágszíjat.