Globális élelmiszerválság

Egy új felmérésből kiderül, hogy a közeljövőben az élelmezés lesz az egyik legfontosabb kérdés világszinten. A klímaváltozás alapvetően befolyásolja az éghajlati tényezőket, ezáltal a termőföldek területét. Az olyan alapvető élelmiszerek ára is rohamosan növekedhet, mint a rizs, a búza, a kukorica és a szójabab.

A nemzetközi élelmezéssel foglalkozó kutatóközpont (IFPRI), a Világbank (IMF) és az Ázsiai Fejlesztési Bank által készített jelentésben az áll, hogy ha a globális felmelegedésre továbbra sem fordítanak kellő figyelmet a nemzetek, akkor az egész világ élelmezéspolitikája – elsősorban a terméshozam terén – veszélybe kerülhet. Ez legfőképpen Délkelet-Ázsiát és Afrikában a Szaharától délre eső területeket jelentené.

Hiába az évtizedekben elért haladás a gyermekhalandóság csökkentésben és az alultápláltságban, úgy tűnik a század közepére gyökeresen megváltozik a helyzet. Mégpedig negatív irányban. A kutatók szerint 2050-re igen kínossá válhat az élelmiszerkérdés. A komor forgatókönyv tételesen számításba veszi az éghajlatváltozást és az élelmiszer-ellátást, így ad egy átfogó éghajlati és mezőgazdasági modellt.

A mezőgazdaság

A gabona ára tavaly lázadásokhoz és nyugtalansághoz vezetett az egész fejlődő világban Haititől Thaiföldig. A múlt heti Pittsburgh-i csúcstalálkozón a G20-ak vezetői 2 milliárd dollárban állapodtak meg, amit élelmiszerbiztonsági célokra kell költeni, valamint született egy másik döntés, hogy novemberben kiemelten kell foglalkozni a témakörrel. Efféle találkozóra ez a második alkalom a tavalyi zavargások óta.

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon felszólította a Világbankot és emelett több nemzetközi intézményt intézményeket, hogy tegyenek többet az ügyben. Az előkészítő kutatásra hivatkozva azt mondta, hogy az iparosodott világnak fel kell lépni a beruházások fokozására, és kedvezőbb árú terménybiztosítási ajánlatokkal kell élni a kistermelők felé. Az árak hiába stabilizálódtak, a világ élelmiszer-rendszere még mindig nem áll biztos talpakon, sőt mi több, válságban van, mondta hétvégén Ban Ki-moon.

„Egyre kevesebb élelmiszert vesznek, mert az árak makacsul magasak, a vásárlóerő esedékessé vált a gazdasági válságban, az esőzések is óriási károkat okoznak és a tartalék gabonakészleteket már feléltük” – mondta.

Ha nem lenne globális felmelegedés, az élelmiszerhiány és az élelmiszerek árának növekedése akkor is fennállna a populáció emelkedése miatt. Elemzők szerint 2050-ig, a mostaninál 70 százalékkal több élelmiszert kell termelnünk. Ez annak tudható be, hogy a század derekára akár 9 milliárdra is növekedhet a népesség.

„Az élelmiszer-válság a tavalyi évben lett döntő kérdéskör. Megfejthetetlen kérdés, hogy mi lesz 2050-ben, amikor számítások szerint 50 százalékkal többen fognak majd élni a Földön” – mondta Gerald Nelson, a jelentés vezető szerzője. „Az élelmiszerigények és a népesség növekedésének összekapcsolódása hatalmas kihívás – még az éghajlatváltozás nélkül is.”

Évek óta folyik a fejlesztési támogatás kidolgozása, ami a vidéki területeket nem veszi kellőképpen figyelembe, ezért a jelentés egy hétmilliárd dolláros beruházást irányoz elő terméskutatásba, befektetésekbe, öntözésbe és a vidéki infrastruktúra fejlesztésébe, segítve ezzel a gazdákat, hogy megfelelőképpen alkalmazkodhassanak a vidéki infrastruktúrához.

„Az üzlet alapú szokásos megközelítés szinte biztosan garantálja a katasztrofális következményeket” – mondta Nelson.

A G20-ak iparosodott országai a múlt héten kezdték megvitatni, hogy hogyan lehetne beteljesíteni az élelmiszer-biztonság tárgykörében tett 20 milliárd dolláros ígéretet.
Egyes régiókban már körvonalazódtak a sebezhetőség jelei. Köthető ez a csapadékhoz, a változékony időjáráshoz, az aszályokhoz és egészében az éghajlatváltozáshoz.

Régiók

A brit Oxam jótékonysági szervezet a napokban elindított egy 152 millió dolláros segélyt a szárazság sújtotta Kenya, Etiópia, Szomália és Uganda területére, ahol 23 millió ember szembesül naponta az élelmiszerhiánnyal. A szervezet szerint Afrikában ez a legsúlyosabb humanitárius válság egy évtizede és emiatt óriási az alultápláltság a régióban.

Dél Ázsiában jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdasági termelésben a 20. század folyamán, ennek ellenére az IFPRI jelentés erre a területre is hatalmas kockázatot jósol. Olyan országokban, mint Kanada és Oroszország, a tenyészidőszak megnő az éghajlatváltozás miatt, mutatják a tapasztalatok. Valamint egyéb tényezők – például rossz talaj – is amellett ágálnak, hogy nem lehet kellőképen növelni az élelmiszertermelést.

G20

A jelentést készítő tárgyalók jelenleg megpróbálják elérni, hogy a kérdés napirendre kerüljön - a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett – az ENSZ tárgyalások legújabb fordulóján Bangkokban. A Colorado-i székhelyű atmoszférát tanulmányozó nemzetközi kutatóintézet és az ausztráliai Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet már készített modelleket és becsléseket a növekedési igényre, felvázolta a csapadék változásait, és hogy ez miképp befolyásolná a gazdaságot a fejlődő és fejlett országokban.

Ha továbbra sem támogatják a feltalálásokat és új technológiákat, a fejlődő országokban a búzahozam 30 százalékkal csökkenhet, ez pedig globálisan katasztrofális áremelkedéshez vezetne. A búza ára – ha az éghajlatváltozást egyáltalán nem vesszük figyelembe – világszinten kétszeresére emelkedhet. Tulajdonképpen az összes hatás a fogyasztót fogja leginkább érinteni – mondta Nelson.

A jelentés az éghajlatváltozás hatásait figyelmen kívül hagyja: értendő ebbe a tengerszint emelkedés miatti termőterületek elvesztése, a rovarok és növényi betegségek számának emelkedése, vagy a nagy jégtakarók olvadása. Mindezen tényezők tovább növelhetik a károkat a mezőgazdaságban.

Más szaktekintélyek, akik szintén foglalkoznak a témával, arra a következtetésre jutottak, hogy ez egy potenciális össznépi konfliktus forrása lehet. Lester L. Brown, kiváló amerikai közgazdász, a Világpolitikai Intézet alapítója a 'Plan B 4.0' című új könyvében arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás hatásai a terméshozamban, a mezőgazdaságban, az egész világrendet veszélyeztetik.