Kijelentette, hogy a családi adózás szocialisták általi kivonása megszűntette a gyermekvállalási ösztönzőrendszert, s az adófizetési hajlandóságnak sem tett jót. Negatív ösztönzőnek nevezte ugyanakkor a gázártámogatások visszaszorítását, valamint a családi pótlék adókötelessé tételét 2009 szeptemberétől. Szerinte ez az intézkedés is a jövedelem eltitkolására ösztönöz. Kiemelte, hogy olyan adórendszer kell, amely megoldást kínál a demográfiai problémákra.

Szerinte annak, hogy az ország a rendszerváltás óta nem tudott közelebb kerülni a fejlett Európához, az az oka, hogy a beruházások szintje nem érte el a kívánatost. Varga, - miközben hangsúlyozta, hogy alapvetően a magánberuházások híve – fontosnak tartotta leszögezni: ha nincsenek államilag koordinált gazdaságfejlesztési programok, akkor Magyarország nem tud felzárkózási pályára lépni.

„Nem mondom, hogy Széchenyi tervre van szükség, de valami gazdaságfejlesztési programra igenis szükség van” – jelentette ki. Varga Mihály szerint meg kell határozni azt a két-három, legfeljebb négy területet, ahol az államnak koncentrálnia kell, a szerényebb belső, és a valamivel több uniós forrásai, máskülönben a fejlesztési pénzek eltűnnek.



Közmunkaprogramot csak centralizálva!

A munkaerőpiacról szólva azt hangsúlyozta, hogy miközben a versenyszférában csökken a foglalkoztatás, a közszektorban mindenfajta leépítések dacára lassú növekedés tapasztalható. A kormány által az elmúlt hónapokban elindított Út a Munkába közfoglalkoztatás-bővítési programról beszélve azt mondta, hogy nem tartja alapvetően rossznak iránynak, de nem volt eléggé végiggondolva. Úgy véli, a rendszer sokkal hatékonyabban működne akkor, ha nem 3200 települési önkormányzat, hanem egy központosított állami rendszer koordinálná a hazai közmunkaprogramot.

Varga Mihály néhány mondat erejéig a hitelminősítőkre, valamint Magyarország nemzetközi megítélésére is kitért. Mint mondta, hazánk továbbra is rendkívül kockázatos országnak számít, és emlékeztetett, hogy a hitelminősítők már a válság előtt is rizikófaktorként tekintettek Magyarországra. Szerinte a következő kormánynak lesz a feladata, hogy olyan programot csináljon, amely Magyarországot a hitelességi tartományba teszi át.

Beszéde záróblokkjában Varga az euró magyarországi bevezetésének lehetőségéről szólt. Azt mondta, a közös valutára való átállás több éves cselekvést igényel. Hangsúlyozta: ő és a pártja mindenképpen az euró mihamarabbi bevezetése mellett van. Szerinte az ország a válságot is sokkal kevésbé sínylette volna meg, ha még a krízis előtt teljesítette volna a Maastricht-i kritériumokat. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy „az euró nem mentsvár, hanem érdem”.

Beszéde végén a teendőket az egykori pénzügyminiszter hét pontban foglalta össze: kiadások kontrollálása, beruházáspárti politika megvalósítása, kiszámítható és jelentősen csökkenő adóterhelés, munka világa felé terelés, munkahelyteremtés, hitelesség visszaállítása, valamint a következő évtized elején az euró céldátumának kijelölése.