Geopolitikai, gazdasági és kulturális szempontból két Közel-Kelet is létezik, állítják a szakértők. Bár Jemen a térség dél-keleti, olajban gazdag felén található, a világ 50 legszegényebb és legelmaradottabb országa közé sorolják. Mivel az ország vízkapacitásának 30 százaléka kizárólag a magas fekvésű khat-ültetvényeken csordogál el, a legsötétebb előrejelzések szerint az Ádeni-öböl sziklás, sivatagos partján húzódó Jemen lesz a világ első országa, amely teljesen kifogy az édesvíz-készleteiből. Noha a hegyvidéki övezetei csapadékban gazdagok, a földalatti víztartalékok nagyon lassan töltődnek újból.

A félsziget legveszélyesebb országa

A khat-levél egyébként egy olyan könnyűdrog, amelynek rágása leginkább az alkoholt helyettesíti az iszlám kultúrában, Jemen férfi lakosságának csaknem 90 százaléka rendszeresen fogyasztja. „A khat-levél hatalmas szerepet játszik abban, hogy nyugton tartsa az itteni embereket, akik egyébként az utcára mennének” – nyilatkozta egyszer a Times-nak Michael Klingler, a német kormány helyi segélyprogramjának egyik vezetője. Nem feltétlenül erre gondolt Marx, amikor a népek ópiumáról beszélt. Egy átlagos jemeninek éppen a napi négy órányi rágcsálás teszi lehetővé, hogy békésen elsétáljon a mecsetbe anélkül, hogy a kormányt szidná - függetlenül attól, hogy az elnök éppen shíta vagy szunnita.

A Klingler által emlegetett nyugalomra márpedig szükség van: az elemi nyomor és kilátástalanság mellett Jemen az arab-félsziget stabilitásának leggyengébb láncszeme. A déli területek szeparatista felkelései az egész országot darabokra hullással fenyegetik, míg az öböl túloldaláról érkező szomáliai kalózok Jemen partvidékére próbálják bevenni magukat. Időközben az al-Kaida is felfedezte magának az ország északi törzsi területeit, ami az itt lakók relatívan vett függetlenségének évezredei után, most potenciális szentély és menedék a szunnita iszlámistáknak.

Északról az al-Kaida, délről Irán

Az országban az elmúlt két év során különösen is megszaporodtak a kormány és a nyugati célpontok elleni támadások. Az Amerikai Egyesült Államok és a szomszédos Szaúd-Arábia, a világ elsőszámú olaj-exportőre aggódva figyeli a szunnita többségű Jemen északi és déli részén sűrűsödő lázadó villongásokat. A mérsékelt arab államok meggyőződése szerint a vallási kisebbségben élő shíta szekták Irán támogatásával próbálják aláásni az ország köztársasági státuszát.

Jemen imámita vezetése 1962-ben bukott meg. A Sanaa-i kormány állítása szerint az országban található több tucatnyi shíta törzs legbefolyásosabbja, a Houthi most a papság vezette államforma visszaállítására törekszik, ami éppenséggel a shíta Irán mellett a szunnita al-Kaidának is érdeke. A két tűz közé került, hivatalosan szekuláris kormányzat idén augusztusban hirdette meg a ’Felperzselt föld’ hadműveletet, hogy megtörje az északról és délről egyszerre fenyegető vallási felkeléseket.

Politikai konfliktus és vallásos fundamentalisták

„A hivatalos állítások az imámita rendszer visszaállításával kapcsolatban nem egyebek, mint annak a média-háborúnak a részei, amivel a közvéleményt próbálják félrevezetni” – hangzott Abdel-Malik al-Houthi, a shíta lázadók vezető törzsfőjének üzenete. „Nem pozíciókért harcolunk, hanem jogokért és igazságért. A konfliktus lényege politikai jellegű” – fogalmazott al-Houthi, aki azt is tagadta, hogy Irán támogatásával harcolnának a jemeni hadsereg ellen. Saját bevallása alapján az utánpótlásaikat a lázadással rokonszenvező kormánykatonáktól szerzik.

A 23 milliós jemeni népességnek majdnem egyharmada shíta, ebből pedig 5 millióan a shíta egy zaydi nevű szektájához tartoznak - mint maguk a Houthi-k is -, ám a déli villongások egyelőre csak párszáz radikálisabb zaydi törzset érintenek a környéken. A Houthi-k propagandája világos: az állítólagos szunnita elnyomás, és a hadsereg támogatásának hangoztatásával országos felkelést szítani. A véres, kiterjedt polgárháború rövid idő alatt Irán kezére játszaná Jement.

A zaydi miniszter és a szaúdi segítség

A zayidi törzsek többsége azonban egyenlőre nem mozdul. Vagy azért mert ők még nem hallják Teherán hívó szavát, vagy azért mert ők közelebb vannak a fővárost környező khat-ültetvényekhez. Tréfát félretéve: hogy a szunnita elnyomásból mennyi lehet igaz, jól példázza az ország elnökének Ali Abdullah Saleh vallási hovatartozása is, aki történetesen szintén zaydi.

Saleh az összes létező hivatalos közleményében tartózkodik a szektariánus nyelvezettől, ugyanakkor élesen bírálja a lázadók vallási hovatartozásának valódiságát. Vasárnapi nyilatkozata alapján a kormány készen áll, hogy ha kell, éveken át harcoljon a shíta lázadók ellen, és felszólította a háborgó törzseket, hogy fogadják el a felkínált tűzszüneti megállapodást. Időközben Szaúd-Arábia egymillió dollárt kínált fel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, hogy enyhítsen a jemeni menekültek helyzetén.