Szorosabb lesz az észt-magyar együttműködést

Toomas Hendrik Ilves az MTI-nek adott interjújában úgy vélte, hogy az Európai Unióhoz öt évvel ezelőtt együtt csatlakozó kelet-közép-európai országok azóta leginkább Brüsszelre figyeltek, s "itt az ideje, hogy egymásra sokkal több figyelmet fordítsunk".

A finnugor rokonságon alapuló észt-magyar oktatási, kulturális és tudományos együttműködés régóta nagyon jó - mondja -, a két ország viszonya mégis azóta vált intenzívebbé, hogy a volt szocialista országok közül az elsők közt kaptak meghívást az euroatlanti integrációra, s erre jól emlékszik külügyminisztersége idejéből.

Az utóbbi időben kézzelfogható lett az együttműködés, így például Isztambulban idén Észtország és Magyarország Szlovéniával hármasban nyitott uniós vízumközpontot, ahogy a moldovai fővárosban is részesei egy ottani vízumképviselet működtetésének. "Azt hiszem, hogy uniós és NATO-szövetségesekként igen hasonlóan fogjuk fel a dolgokat. Ahol többet kell tennünk, az a gazdaság és a kereskedelem. Igen jó lehetőségeink vannak a turizmus területén" - mondja.

Az unión belül szerinte szinte minden téren szükség lenne az új tagállamok szorosabb együttműködésére.

Ami a lisszaboni szerződés minapi ír jóváhagyását illeti, az - mint mondja - "nagy megelégedésünkre szolgált". "Az észtek nagyon Európa-pártiak, mi határozottan több integrációt akarunk". Toomas Ilves ezen a ponton előhozakodik Tallinn vesszőparipájával, miszerint az uniónak közös energiapolitikára van szüksége "politikai és gazdasági túlélése érdekében". Jelenleg ezt nagyon nehéz lenne megteremteni, de "amint elmozdulunk a nagyobb integráció felé a lisszaboni szerződés alapján, ezt sokkal könnyebb lesz elérni" - hangsúlyozza.

Az amerikai rakétavédelmi tervek átalakulására vonatkozó kérdésre, az államfő úgy válaszolt: nem lát okot arra, hogy kételkedni kelljen az Egyesült Államoknak az új NATO-szövetségesek iránti elkötelezettségében, pusztán csak azért, mert úgy döntöttek, hogy egy másik megoldást választanak.

Az amerikai-orosz viszony "újraindításáról" azt mondja: minden fejlemény kedvező, ami javíthatja az oroszokhoz fűződő viszonyt. Ehhez csak annyit akar hozzáfűzni - "mint olyasvalaki, aki 13 éves kora óta foglalkozik számítógépekkel -, hogy a +reset+ gomb megnyomásával az ember nem veszíti el a memóriafájljait".

Példázata egyenes utalás a balti államok, köztük Észtország szovjet-orosz uralom alatt elszenvedett évtizedeire.

"Európa és így Észtország szempontjából is nagyon fontos az alapvető európai értékek (...) védelme, ezért más mélységű kapcsolatokat ápolunk azokkal az országokkal, amelyek számára mindez nem fontos" - teszi még hozzá magyarázatul.

Az észt gazdaság helyzetéről Toomas Ilves kifejti, hogy az csak a távolból - a finn vagy a lett helyzettel összemosva - tűnik lesújtónak. Észtország a GDP 10 százalékának megfelelő tartalékokkal rendelkezik, s az állam eladósodottságának aránya nem éri el a GDP 10 százalékát - úgyhogy pénzügyileg igazán jó helyzetben vannak, "s ezt lassan észreveszik majd külföldön is" - mondja.

"Most a legfontosabb fenntartani ezt a helyzetet, és megfelelni a maastrichti kritériumoknak, hogy csatlakozhassunk az eurózónához. Képtelenek azok az állítások, hogy a balti államok mindegyike le fogja értékelni nemzeti valutáját. A külföldi befektetők azonban már kivonultak, s visszacsalogatásuk legfontosabb feltétele, hogy olyan valutánk legyen, amelyhez senkinek nem férhet kétsége. Ez pedig az euró."

Ami a reformokat illeti, Észtországban nagyon komolyan visszanyesték a közkiadásokat, a közszférában dolgozók fizetését, a kormány működési költségeit. Ezért alapos remény van arra, hogy a költségvetés hiánya még idén 3 százalék alá csökkenjen. Ez 2010 áprilisában válhat hivatalossá, s akkor 2011-ben csatlakozhatnak az euróövezethez.
"Ez persze nem jelenti azt, hogy minden csodálatos. De jelentős lépés lenne a válságból való észt kilábalás felé" - mondta az észt államfő az MTI-nek.