Balla Mihály, Nógrád megye negyedik választókerületének fideszes honatyája szerint a jövő évi költségvetés az általa képviselt nyugat-nógrádi kistérséget nagyon nehéz helyzetbe hozza. Egyrészt azt mondja, az önkormányzatokra vonatkozó 120 milliárdos forrásmegvonás a térség számára katasztrofális következményekkel jár majd.

Ezzel egy időben viszont azt is nehezményezi, hogy miközben a környéken kis- és közepes vállalkozások mennek tönkre, közel 120 millió forintos uniós támogatásban részesülhetett egy olyan drégelypalánki illetőségű cég, amely kutyaéletmód központ fejlesztésére pályázott.

Balla állítja: a szóban forgó Gyrotech Kft.-nek június 15-ig kellett volna elkezdenie a beruházást (a projektről keretes írásunkban olvashatnak), ám eddig semmi nem történt, holott a cég már felvett 40 millió forint előleget a megvalósításra. Szerinte a kutyawellness-centrum kormányzati támogatása megdöbbenést keltett a környéken élő emberekben.

A vasút helyzetéről szólva a HírExtrának elmondta: a Balassagyarmat-Ludányhalászi vasútvonal esetleges bezárása tovább rontaná az amúgy is hátrányos helyzetű kistérség esélyeit.

„Nem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb”

Ráadásul, miközben Bajnai Gordon és Robert Fico kormányfők megállapodnak abban, hogy határ menti együttműködés keretében vasúthálózat-fejlesztést hajtanak végre, a MÁV és a közlekedési minisztérium pont azt a vonalat szándékozik felszámolni, amely szóba jöhetne az említett együttműködést érintően – tette hozzá. „Nem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb” – sommázza azon véleményét a képviselő, mi szerint egymásnak ellentmondó döntések születnek.

Elmondása szerint a Balassagyarmat és Ludányhalászi között húzódó vasútvonal a nemzetközi teherforgalom hangsúlyos részét képezi. „Ha Szlovákiának megéri használni ezt a vonalat és ezért fizetni a MÁV-nak, akkor talán Magyarország is ki tudná használni” – jelenti ki.

Balla Mihály, mikor arról kérdezzük, tud-e mondani valamit a szóban forgó vonal kihasználtságáról, azt feleli: voltak felmérések, amelyek azt mutatták ki, hogy rossz a kihasználtság. De szerinte azok, akik vizsgálódtak, nem a reggeli forgalomban tették ezt, amikor a diákok és a munkába járók közlekednek.

„Pontos számokat hadd ne mondjak már”

Úgy látja, az elmúlt évek hanyagsága miatt nem leépíteni kellene a vasutat, hanem éppenséggel fejleszteni, hogy valóban vonzó közlekedési alternatívája legyen a gépkocsinak vagy az autóbusznak. Mikor munkatársunk arról érdeklődik, vajon mennyi pénzbe kerül éves szinten a vonal fenntartása, illetve, hogy mennyit kellene költeni rá, azt feleli: „ilyen pontos számokat hadd nem mondjak már”.

Szerinte a vasútfejlesztés nem csupán súlyos milliárdokból valósítható meg. Például a vasúti fővonalak esetében meg van határozva a minimális sebesség, amellyel a szerelvényeknek mindenképp haladniuk kell – mondja. Ha ez az az adott sínpályán már nem érhető el, akkor kötelező a vasúti elemek cseréje.

Ezek a használt sínek tökéletesen megfelelnének a kistérségi vasúthálózatoknak. Következésképpen a MÁV-nak a munkaköltséget leszámítva nem kerülne pénzébe a szárnyvonalak fejlesztése – véli Balla Mihály, aki szerint ez a megoldás egyben munkahelyeket is teremte a hátrányos térségekben.

Munkatársunk megkereste a közlekedési minisztériumot (KHEM), hogy megtudja, mit tervez a kormány a Balassagyarmat-Ludányhalászi vasútvonallal, igaz-e, hogy az említett vonal részét képezi az egy hónapja kötött magyar-szlovák határ menti közlekedésfejlesztési megállapodásnak, illetve, hogy mikorra várható döntés a szárnyvonalak bezárásáról. Cikkünk megjelenéséig a KHEM-től még nem érkezett válasz.