A dokumentum szerint a négyszögalakú városfal vonala az északi, déli és nyugati oldalon már korábbi feltárások során előkerült, de a Duna felöli részen egészen eddig még nem sikerült megtalálni azt.

"Azért volt ilyen bonyolult ez a feltárás, s megtalálni a városfalnak ezt a részletet, mert nagyon mélyen fekvő területről van szó. Abban a korban egészen másképp nézett ki a felszín, amely igen erősen lejtett a Duna felé. Ezen az oldalon intenzív újkori földmunkákat végeztek, megépítették a Gázgyárat, vasúti töltéseket emeltek, nagyon erősen átrendezve a terepet. Ebből adódóan a római kori emlékek igen mélyre kerültek" - hangsúlyozta Láng Orsolya ásatásvezető régész.

Ismertetése szerint korábban volt egy-két próbálkozás, de csupán most nyílt arra lehetőség, hogy a felszíntől több mint 3 méterre leássanak.

"Magát a falat már nem nagyon lehet megtalálni, hatalmas kőtömbjeit valószínűleg már a középkorban kitermelték, felhasználták építkezésekhez, viszont előkerült e kövek törmeléke. Inkább csak a fal földműveit lehetett megtalálni, ami azért nagy eredmény, mert eddig ezt sem ismertük. Most már meg tudjuk határozni, hogy hol volt a város keleti széle" - mondta.
Mint kifejtette, előkerültek széles, 80-90 centiméteres faltöredékek, amelyek valószínűleg egy reprezentatív középület maradványai lehetnek.

"Egyszerűbb középületnek nem voltak ilyen szélesek falai" - jegyezte meg Láng Orsolya.
A feltárás legérdekesebb együttese egy kicsi és egy nagyon nagy méretű, legalább 2 méter széles római kori vízelvezető árok. Utóbbi feltehetően a polgárváros keleti városfalát kívülről kísérő, védelmi céllal kialakított vizesárok lehetett, a kisebbik pedig a falat belülről kísérő vízelvezető volt.

"A Duna felőli oldalon eddig semmilyen adatunk nem volt a város lezárására" - hangsúlyozta a régész.

Feltártak utcarészleteket, ahol az egykori kocsikerekek nyomait tudták regisztrálni. Az utak burkolata már természetesen nem volt meg, a kőlapokat a későbbi korokban szintén felhasználták az építkezésekhez. Sok kerámiatárgy, érme került elő, s állatcsontokat is találtak, ami a korabeli fogyasztásra vagy műhelytevékenységre utal. Előkerültek a római építkezéseken használt jellegzetes téglák, tetőfedőcserepek maradványai.

"Ez olyan leletanyag, amely igen jellegzetes egy római kori város esetében" - mutatott rá Láng Orsolya.

Az idei feltárás másik fontos eredménye egy római kori kút feltárása volt. A felső 1,5 méteren kőből készült, az alján pedig hordódongákból készített építmény már a város falán kívül került elő. Valószínűleg az egykori Gázgyár területén korábban feltárt nagyméretű ipartelephez tartozott. Akkor negyvennél több kút került napvilágra.

"A Kr.u. II-III. században működött ez a fazekasműhely, ahol ipari méretekben készítették a kerámiaedényeket. Több tucat kemencével, kúttal rendelkezett, a termékeit pedig a Dunán szállították, tehát exportra is dolgozott" - magyarázta az archeológus.

Hozzátette: az az érdekes, hogy egy ilyen viszonylag keskeny felület feltárása révén is nagyon sok fontos információt ki lehetett nyerni.

"A római épületfalak folyamatos városi beépítésre utalnak kelet felé. A vizesárkok segítettek behatárolni a római kori várost, a kút pedig igazolta azon korábbi feltételezéseket, amelyek szerint a római kori ipartelep az esztergomi vasúti töltés északi oldalán is folytatódott és egyben jelezte a városi település határát" - összegezte Láng Orsolya.