Miről szól a Nobel-békedíj és ki lesz a díjazott?
A Nobel-békedíj a legvitatottabb Nobel-díj mind közül. Megszerzésének követelményei, az eddigi díjazottak tettei, a díj hatása és a mostani jelöltek portréi - minden, amit a díjról tudni érdemes.
2009. október 8. csütörtök 17:59 - Pásztor Balázs
A világ leghíresebb végrendelete
Kemény feltételek
Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem - amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. (wikipedia)
Alfred Nobel svéd kémikus 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béke azon évi úttörői. 1968-ban a Svéd Bank támogatására kibővítették a kört a közgazdaságtan területére is. Ezen belül mindig is a Nobel-békedíj volt a legvitatottabb, hisz a díjazott személyek néha később nem pont a díjhoz méltó tetteket is végrehajtottak, és egyes, a díjat egyértelműen megérdemlő személyek sosem részesültek ebben a megtisztelésben. Ráadásul jobboldali szervezetek rendszerint azzal vádolják a döntéshozókat, hogy túlságosan balra húznak.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem csak magánszemélyek, hanem egy szervezet is megkaphat, és szintén itt fordult csak elő, hogy a díjat posztumusz is kiosztották - igaz mindössze egyetlen esetben. A díj további különlegessége, hogy míg a többi díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, a békéért járót egy testület dönti el, amely az akadémián kívül tartalmazza a korábbi díjazottakat és pár svéd parlamenti képviselőt (1976-tól csak a jelöltjeik). Szintén ők állítják össze a jelöltek listáját is, amelybe a nemzetgyűlések és kongresszusok tagjai, egyetemi tanárok, nemzetközi bírók és különleges tanácsadók is beleszólnak. A békedíjat Oslóban adják át, míg a többit Stockholmban.
Kudarc
Nobel úgy rendelkezett, hogy a békéért járó elismerést elnyerő „legyen az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért.”
Tehát egyértelműen nem elgondolások és elvek, hanem konkrét tettek alapján akarta kiosztatni az elismerést, és a vele járó mintegy egymillió eurót. A díjazottak közt volt olyan, aki egy életen át tartó munkásságért kapta az elismerést, de volt aki szellemi jelképpé emelkedett a hozzáállása, egy konkrét ügy elrendezése, vagy politikai tettei miatt részesült benne. Mindazonáltal az eddigi díjazottak közt igen sok furcsa eset szerepel.
Elsőnek mindenképp a két 1973-as díjazottat kell megemlíteni: Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, és Le Duc Tho dél-vietnami diplomata-generális azért kapták a díjat, mert tető alá hozták szintén ’73-ban a vietnami háborút elviekben lezáró Párizsi Békét. A jelölők közti vita soha nem látott méreteket öltött: két jelölő tag nyilvánosan le is mondott státuszáról, annyira nem értett egyet a döntéssel. Az esetet csak tovább húzta, hogy Le Duc Tho nem volt hajlandó átvenni a díjat, mivel „országában még nincs béke”. Végül igaza lett: két évvel később a kommunista Észak-Vietnam felrúgta a békét, és Délt lerohanva magába olvasztotta azt.
