Fővárosi Közgyűlés és a kulturális döntések

Az Örkény Színház eddig a Madách Színház telephelyeként működött, a szervezeti szétválást mindkét teátrum évek óta szorgalmazta.

Mácsai Pál igazgató az MTI-nek elmondta: a teátrum számára nagy jelentőséggel bír, hogy a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyhangúlag az önálló Örkény István Színház megalakítása mellett döntöttek.

"Ez azt bizonyítja, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés született" - mondta az igazgató, aki felidézte: nyolc éve azt a feladatot kapta a teátrum, hogy bizonyítsa életképességét. "Ezt megtettük, a színháznak kialakult egy stabil nézőközönsége, a hasonló profilú színházak mellett az Örkény fontos szakmai műhellyé vált" - tette hozzá Mácsai Pál.

Az igazgató szerint a döntést "szakmai szükségszerűség" szülte: a Madách Színház gazdasági-műszaki apparátusára a két színház feladatai túl nagy terhet róttak. Mácsai Pál hozzátette: mivel a Madách zenés színház, ezért alacsonyabb támogatásban részesül, így az Örkény is kevesebb pénzből gazdálkodhatott, mint a hasonló profilú teátrumok.
"Országos viszonylatban az Örkény működik a legkevesebb állami támogatásból, ezért gyakran a bezárás szélén táncoltunk" - mondta az igazgató, aki hozzátette, hogy a nehézségek ellenére nem alakult ki konfliktus a Madách és az Örkény között.

"A döntéssel nem a Madách Színházon könnyítettek, hanem végre normális mederbe került a két eltérő profilú színházban folyó munka" - tette hozzá Mácsai Pál az MTI-nek.

A közgyűlés 33 millió forintos támogatást ad a Budapesti Történeti Múzeumnak (BTM), hogy indulhasson a Közép-Magyarországi Operatív Programon (KMOP). A BTM az Aquincumi Múzeum fejlesztésére szeretne pénzt nyerni, a csaknem 417 millió forintos költségű projekthez a múzeum a 33 milliós fővárosi támogatáson felül 83 millió forintos önrészt biztosít.

Sikeres pályázat esetén a megnyert támogatásból a romterület és a kiállítások megközelíthetőségét akadálymentessé tennék, új parkoló és múzeumi-romkerti bejárat épülne. Az Aquincumi Múzeum új kiállítási épületét fogadófallal és virtuális élménytérrel bővítenék ki, növelnék a látogatók által bejárható részeket, új területeket tárnának fel, egységes információs és jelképrendszert alakítanának ki.

Emellett a pályázati pénzből látogatóbarát szolgáltatásokat valósítanának meg, bővítenék az interaktív és virtuális élményelemeket, kilátó épülne a romterület felé, római játszóteret, valamint római kosztümös szerepjátékra alkalmas teret alakítanának ki, és rekonstruálnának egy római városi házat is. A romterület déli részén locsolóházat alakítanának ki, megoldanák a vízelvezetés gondjait, díszkivilágítást kapna a terület és kerti bútorokat helyeznének ki.

Személyi kérdésekről is határoztak a fővárosi képviselők: két teátrum jelenlegi igazgatójának is meghosszabbították kinevezését; a Budapest Bábszínházat vezető Meczner János, valamint a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházat igazgató Novák János újabb megbízatása 2010. február 1-jétől 2015. január 31-ig szól.

A közgyűlés a szocialista és szabad demokrata képviselők szavazataival döntött a Mikroszkóp Színpad ügyvezetői pályázatának kiírásáról is. Sas József ügyvezetői megbízatása ugyanis megszűnt, azt ideiglenesen Selmeczi Tibor látja el.
Csomós Miklós (Fidesz) a vitában kifejtette: a Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. jelenlegi tulajdonosi szerkezete miatt - a Fővárosi Önkormányzatnak 51 százalékos, Sas Józsefnek 49 százalékos a része - nem támogatják a pályázat kiírását.

Gy. Németh Erzsébet (MSZP) azonban közölte: a kft.-nek ilyen a tulajdonosi szerkezete, most megbízott vezető irányítja a munkát, és a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonosként akkor viselkedik felelősen, ha minél hamarabb pályázatot ír ki a posztra. Utána kell arról beszélni, a tulajdonviszonyokkal mi legyen - jelentette ki.