Furcsa fordulat állt be a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatában. Csehország az utolsó olyan uniós állam, amelynek alá kellene írnia az új európai „alkotmányt”, hogy az életbe is lépjen. Ám Václav Klaus cseh elnök úgy tűnik, addig halogatja, ameddig csak lehet. Ez azonban rendkívül veszélyes, hiszen ha jövő májusig nem írja alá, akkor akár az egész szerződés mehet a kukába.

Az angolok kegyelemdöfést akarnak

Jövő tavasszal lesznek a brit választások, és minden előzetes jel szerint a toryk meg is nyerik. Ők pedig első lépésben kiírnák a népszavazást a szerződésről. Ismerve az angol euroszkeptikusok nagy arányát, a végeredmény borítékolható: a szerződést a britek nem támogatnák.

Egyes információk szerint az angol toryk meg is üzenték Klausnak: tartson ki májusig. A közismerten euroszkeptikus Klaus úgy tűnik, tartja is magát ehhez. Most azt találta ki, kizárólag akkor írja alá, ha a Benes-dekrétumokat nem helyezi hatályon kívül a szerződés.

Ezzel a cseh elnök rendkívül ingoványos terepre lépett. Ha ugyanis az unió elfogadja a feltételeit, akkor mások is joggal morgolódhatnak, hogy nekik ez a lehetőség nem adatott meg. Feltehetnék a kérdést: ha a csehek megkapják a lehetőséget arra, hogy mindenféle feltételhez kössék az aláírásukat, akkor mi miért nem kaptuk meg? (Igaz, a lengyelek és az angolok már két-két mondatot beleeröltettek a szövegbe.)

Kozma: Csehország befelé fordul

Kozma József, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának szocialista alelnöke egyetért Bajnai Gordon miniszterelnök azon kijelentésével, hogy Václav Klaus cseh elnök eljárása nem kívánatos és hátráltatja Európa kilábalását a gazdasági válságból. A politikus a HírExtrának kifejtette, világos, hogyha akármilyen hivatkozással, de Csehország nem írja alá a Lisszaboni Szerződést, az feltartja a folyamatot.

Úgy véli, az európai integráció az uniós alapszerződés arról szól, hogy egy-egy ország nagyobb léptékben tudja-e elképzelni a jövőjét vagy sem. Klaus ebben a hozzáállásában Kozma befelé fordulást lát, ami egy egységesülő Európában nem segíti az együttműködést.

A differenciálatlanság a gond

Az MSZP-s képviselő ettől függetlenül elismeri, ez egy bonyolult ügy. "A Benes-dekrétumok egy állam megalakulásával összefüggő szerződésrendszert foglalnak keretbe. Egy ilyenre egy állam mindig érzékeny. A dekrétumok csak néhány ponton tartalmaznak olyan rendelkezést, amelyet a történelem fölülírt és az európai demokratikus normák is túlhaladottá tettek” – mondja Kozma József.

A politikus ezért nem lát abban kivetnivalót, hogy ennyire ragaszkodik hozzá az cseh államfő. A problémát Klaus kijelentésével kapcsolatban a differenciálatlanságban látja. Hiszen – mint mondja – Klausnak tudnia kellene, hogy bármit, amit ezzel kapcsolatban mond, az jelentős érzékenységet sért ebben a térségben van. Persze ezzel minden bizonnyal tisztában van – véli Kozma.

Éppen ezért a külügyi bizottság alelnöke úgy gondolja, ilyen differenciálatlanul nem lehet támogatni Klaus elképzeléseit: „ha felveti, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, és az unió nézzen rá az ügyre, akkor mi természetesen abban vagyunk érdekeltek, hogy tárgyaljunk róla.”

Ha van eszük, aláírják

Hogy az Európai Unió miként dönt a kérdésről egyelőre nem tudni, de az elkövetkezendő hetek bizonyosan a cseh elnök és az unió tárgyalásairól fognak szólni. Mivel egyetlen államnak kell csupán aláírnia a szerződést, a cseheken most óriási a nyomás. Csehország pedig valószínűleg többet nyerhet, ha végül valamilyen megállapodás keretében, de aláírja a Lisszaboni Szerződést, mintha rajta bukna el az egész.