Konferencia az erdőgazdálkodás problémáiról

A Norvég Civil Alap által támogatott konferencián felszólalt a rendezvény védnöke, Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki az európai védettséget élvező Natura 2000 területek veszélyeztetettségére hívta fel a figyelmet.

A tanácskozáson a Duna-Dráva, a Hortobágyi, a Kiskunsági Nemzeti Park védett erdeinek, valamint az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park védett területeinek erdőkezelési gyakorlatáról volt szó. A problémákat az alapítvány A Gemenc igazi arca címmel készült filmjében a Gemenci-erdőn keresztül mutatta be.

Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatója az MTI-nek elmondta: bár a Gemenc nagyobb részén a fajváltás, melynek során az idegen fajokat őshonosokra cserélik, elindult, ettől azonban az erdőgazdálkodás vágásos technológiája nem változott.

„Ahogy a magyar erdők nagy részében, minden egy célt szolgál: az erdőben a lehető legmagasabb produktumú fát állítsuk elő, és azt a fa gazdasági értéke szempontjából ideális időpontban levágjuk. Az élővilág az ilyen gyors változásokat nehezen tudja tolerálni" - fogalmazott.

Azt gondoljuk, hogy a nyereségorientált erdészeti gazdálkodásnak nem szabad elsőbbséget élveznie egy természetvédelmi területen - tette hozzá a DDNP igazgatója.
A szakember szerint egy folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásra kellene áttérni, mert a jelenlegi vágásos erdőgazdálkodás a természeti értékek sokkszerű eltűnéséhez vezet. Závoczky Szabolcs problémának nevezte a nagyvadak az indokoltnál magasabb létszámát is, amely megnehezíti az erdők természetes megújulását.

A TEJA a Gemencről szóló kiadványa több olyan esetről is beszámol, amikor a természetvédelmi törvényt megsértve végeztek tarvágást. 2008-ban például a Gemenci-erdőben egy háromhektáros, 88 százalékban őshonos, körülbelül százéves kocsányostölgyerdőben vágtak ki fákat.

Siklósi Máté, a program koordinátora az MTI-nek kifejtette: az alapvető probléma az, hogy az állam egyrészt előírja a természetvédelmi szempontok betartását, ugyanakkor a nemzeti vagyonkezelő által nyereséges gazdálkodást vár el a védett területek kezelőitől.
Az alapítvány szerint az egyik lehetséges megoldás a Donuau-Auen Nemzeti Park követett gyakorlat. A 9300 hektáros terület állapota 1996 óta jelentősen javult, köszönhetően a nagyvadállomány csökkentésének és a tarvágás megszüntetésének - mondta az alapítvány képviselője.