A kormány egy egész napot szánna a PTK-ra

Az Országgyűlésnek kedden visszaküldött törvénykönyvvel kapcsolatos államfői javaslatokat a miniszter megfontolandónak nevezte. Hozzátette: Sólyom László köztársasági elnök valamennyi felvetését komolyan tanulmányozni fogják.

A miniszter azonban már elöljáróban részben elfogadhatónak nevezte az államfő néhány felvetését, például azt, hogy a közeli hozzátartozók házassága továbbra is jegyzői engedélyhez kötött legyen. Más kérdésekben azonban - például az elévülésre vonatkozó köztársasági elnöki észrevétellel összefüggésben - azt mondta: a jelenlegi vizsgálatuk szerint itt nem indokolt a változtatás.

Draskovics Tibor szerint az államfő észrevételei két csoportba oszthatók. Sólyom László egyrészt jelzett néhány szerkesztési problémát, hogy három-négy rendelkezés nem a megfelelő fejezetben található. Ezeket a felvetéseket megvizsgálják, és szükség esetén korrigálják a javaslatot - mondta a miniszter.

Az észrevételek másik csoportjában a miniszter szerint az államfő a törvény által választott megoldást vitatja, vagy fejezi ki azzal kapcsolatos aggályait. Ezek egyikét, hogy a polgári jog által védett személyiségi elemek között nem említi külön a törvény az emberi méltóság védelmét, Draskovics szimbolikus, de fontos kérdésnek nevezte. Azt mondta: Sólyom Lászlónak ebben mindenképpen igaza van és ezt feltétlenül pótolni fogják.

A közeli hozzátartozók házasságkötésével kapcsolatban hangsúlyozta: változatlanul helyesnek tartja a parlament által megszavazott javaslatot. Kifejtette korábbi álláspontját, miszerint a közeli hozzátartozók közötti kapcsolat esetében nem a házasság intézménye, hanem a felek közötti szexuális kapcsolat jelentheti a problémát az esetlegesen genetikailag sérült utódok miatt. Kitért arra is, hogy a jegyzőnek ma nincsenek mérlegelési szempontjai ezeknek a kérelmeknek az elbírálásakor, tehát minden ilyen döntés szükségképpen szubjektív.

Hangsúlyozva, hogy nem a javaslat végleges változatát ismerteti, a miniszter elképzelhetőnek nevezte: a közeli hozzátartozók házasságkötését oly módon szabályozzák, hogy az egyetlen kivétellel továbbra is jegyzői engedélyhez kötött legyen. A kivétel azokban az esetekben lenne érvényes, ha a párnak már gyermeke született, mert a miniszter szerint ekkor már az államnak semmi oka nincs megtiltani a házasságkötést, az érdek már az, hogy a gyermek családon belül nőhessen fel.

Az MTI kérdésére válaszolva a miniszter azt mondta: "az engedély fenntartásának egyetlen indoka a társadalom finoman szólva sem pozitív hozzáállása az ilyen körben létrejött házasságokhoz". Szólt arról is, hogy nincs statisztika a közeli hozzátartozók közötti házasságokról, de évente legfeljebb csak néhány esetről lehet szó.

Az új Ptk.-nak az örökléssel kapcsolatos részéről szólva hangsúlyozta: jelentős változás történt ebben a körben, és magát a változtatást az államfő nem kifogásolta. Jelenleg a megözvegyült házastárs minden felett haszonélvezeti jogot szerez akkor is, ha nem ő, hanem például a gyermekek öröklik a lakást, az autót vagy a nyaralót. Ezzel szemben az új Ptk.-ban az özvegy ugyanolyan arányban örököl, ahogy a gyermek, vagy a gyermekek és a haszonélvezet joga csak az általa lakott lakásra vonatkozik - mondta a miniszter.

Hozzátette: ehhez a változáshoz kapcsolódik egy rendelkezés, amely szerint a többi örökös kérheti az özvegy haszonélvezetének megváltását a bíróságtól. A bíróság ezt meg is ítéli, de tekintettel kell lennie az özvegy méltányos érdekeire. Az államfő azt kifogásolta, hogy a "méltányos érdekekre való tekintet" nem ad kellő garanciát az özvegy számára. Draskovics előrevetítette: kiegészítenék a javaslatot azzal, mit is jelent ez a méltányos érdek, hogy biztosítsák, a haszonélvezet megváltása ellenére ne lehessen kitenni az özvegyet abból a lakásból, ahol adott esetben már évek óta él.

Az elévüléssel kapcsolatos államfői felvetést ismertetve a miniszter azt mondta: a köztársasági elnök azt javasolta, hogy a jogosult által tett egyszerű nyilatkozat - például a kötelezettnek megküldött felszólító levél - ne legyen elegendő az elévülés megszakításához, csak a követelés bírói úton történő érvényesítése. A miniszter azt mondta: úgy gondolják, hogy ez sem a jogosult, sem a kötelezett érdekét nem szolgálná, és a jelenlegi szabályozáshoz képest jelentős szigorítás lenne.

Szintén az államfő által tett, és a tárca által jelenleg nem támogatott javaslatként említette a miniszter, hogy Sólyom László helytelennek tartja a szerződéskötés után adott foglalót. Draskovics szerint indokolt a kodifikációs bizottságnak az a javaslata, hogy a teljesítés egyik biztosítékaként ezt is lehessen alkalmazni.

Az Országgyűlés szeptember 21-én fogadta el az új polgári törvénykönyvet, amelynek vitája egy évvel korábban kezdődött a parlamentben. A Köztársasági Elnöki Hivatal kedden jelentette be, hogy az államfő megfontolásra visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek, mert véleménye szerint a polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, ezért annak minden részletében különösen átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie.