Könnyebb a magyar állampolgárságot

A Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) jegyezte indítvány eltörölné a magyar állampolgárságról szóló jogszabályból azt a feltételt, mely szerint az igénylőnek életvitelszerűen Magyarországon kell élnie.

A javaslat szerint meghatározott feltételek esetén - egyéni kérelemre - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, és magyar nyelvtudását igazolja. A magyar állampolgárságú felmenőtől és a magyar nyelvtudás igazolásától kiskorú esetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

A módosítás értelmében a magyar állampolgárság iránti igényt be lehetne adni Magyarország külképviseletein is.

A törvényjavaslat indoklásában a képviselők leszögezik: tisztában vannak azzal, hogy nem járható út a magyar állampolgárság etnikai alapon történő megszerzése, illetve az, hogy ki lehessen adni az általánostól eltérő típusú állampolgárságot. Azonban - mint folytatták - bármelyik közvetlen ágú felmenő magyar állampolgársága elegendő jogalapot ad az utód állampolgári igényének elismerésére, amelyen belül csak egy alapkövetelményt fogalmaz meg a törvény: a magyar nyelv ismeretét.

A három ellenzéki politikus hangsúlyozza, hogy a törvénymódosítás nem jelenti az állampolgárság kollektív és automatikus megadását, ebben ugyanis szerintük semmilyen automatizmus nem létezhet, csak a bejelentett egyedi kérelem alapján lehetséges az igény elismerése.

Indoklásukban rámutatnak: a javaslat úgy fogalmazza meg a honosítás feltételeit, hogy azok megfelelnek az Emberi Jogok Európai Bírósága által támasztott kritériumoknak, így az nem sérti a diszkrimináció tilalmát.

Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa augusztus 3-i sajtótájékoztatóján közölte, hogy már az őszi ülésszakon az Országgyűlés elé kerülhet a kettős állampolgárság ügye. A most benyújtott javaslattal összhangban akkor is hangsúlyozta, hogy a Fidesz szerint alapvetően egyéni kérelem alapján kellene megadni a kettős állampolgárságot.
Másnap, augusztus 4-én Szabó Vilmos külügyi államtitkár az MTI-nek elmondta, a parlamenti egyeztetésekkel párhuzamosan a Külügyminisztériumban is elindult a szakértői anyagok készítése a kettős állampolgárság ügyében, a tárgyalási alap az egyéni elbírálás rendszere.

Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője október elején az MTI-nek adott interjújában elmondta, ha a Fidesz kormányra kerül, első lépései között lenne törvényt alkotni a kettős állampolgárságról. Leszögezte: a parlament erkölcsi kötelessége e kérdés rendezése, de a jelenlegi összetételében az Országgyűlés erre nem képes.
A parlamenti pártok közül az SZDSZ vezetője, Retkes Attila egy pécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kikötésekkel ugyan, de támogatni tudja a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát. Az MSZP részéről Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke júliusban az MTI érdeklődésére kifejtette: véleménye szerint az oktatás, a nyelv, az autonómia, a szabad közlekedés ügyére, azaz ezekre a szerteágazó problémákra a kettős állampolgárság nem adhat választ, ezekre a kérdésekre külön szabályozást kell alkotni.
A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról 2004. december 5-én tartottak országos ügydöntő népszavazást. A kettős állampolgárságról szóló szavazás eredménytelenül zárult.