Farkas Mariann a most vádemelési javaslattal zárult ügyről azt mondta: még 2007-ben indult a nyomozás két pénzintézet, valamint egy faktorálással (követelésvásárlással)foglalkozó pénzügyi cég feljelentése alapján, és 14 gyanúsítottja van az ügynek.

O. N. Imre két fantomcégen keresztül brazil faajtókat és parkettákat importált az országba, majd eladta azokat több, szintén az ő érdekeltségébe tartozó fiktív cégnek. Az értékesítésről szóló számlák 80 százalékát faktoráltatták az erre szakosodott céggel, majd a pénzt elektronikusan átutalták más, a nyomozók szerint szintén O. N. érdekeltségébe tartozó számlákra, végül bankautomatákból készpénzben felvették. A faktoráló céget a nyomozók szerint mintegy 75 millió forint kár érte.

Farkas Mariann közlése szerint minderre azért volt szükség, mert a hazánkba importált egzotikus faajtókra és parkettákra nem volt fizetőképes kereslet, továbbá a tengeren szállított áru jelentős része annyira megrongálódott, hogy az az általuk remélt eladási ár töredékét sem érte.

A faktoráló cég mellett a nyomozók szerint O. N. és társai két bankot is megkárosítottak. Az egyiktől 140 millió forint hitelt vettek fel az O. N. Imre érdekeltségébe tartozó egyik kft. likviditási problémáinak kezelésére. A cég számláján előző évben mesterségesen 2 milliárd forint forgalmat hoztak létre úgy, hogy az O. N. érdekeltségébe tartozó cégek között több tízmillió forintot utaltak át több alkalommal. A számlaadatok alapján a bank megadta a hitelt, a nyomozók szerint ebből az összegből vásárolták meg a brazil faajtók egy részét.

A szállítás során részben megrongálódott ajtók és parketták végül egy 120 millió forintos hitel fedezeteként közraktárba kerültek. Onnan egy újabb, hamis számlák és szerződések felmutatásával igényelt 400 millió forintos hitelből tudták kiváltani az árut, amit O. N. Imre elszállíttatott a raktárból, a nyomozók szerint ma sem lehet tudni, hogy hova.

A nyomozás során mintegy 30 cég gazdasági tevékenységét vizsgálta a rendőrség, csaknem 70 embert tanúként, majd 14 embert, közöttük O. N. Imrét hallgatták ki gyanúsítottként csalás, közokirat-hamisítás és pénzmosás bűntette, valamint többrendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt.

O. N. Imrét két éve, 2007 októberében fogták el Zuglóban. A férfi rosszullétre hivatkozva kérte az érte érkező rendőröktől, hogy engedjék ki a szabad levegőre, majd hirtelen autójába ült és elhajtott. Közben két rendőrautót is megrongált, elsodorta az őt feltartóztatni próbáló rendőrt. O. N. Imrét végül lakásától kissé távolabb fogták el, amikor még egy autót összetört. Mindezért hivatalos személy elleni erőszak miatt is eljárás indult ellene, ez az ügy az NNI tájékoztatása szerint már bírói szakban van.

Az MTI értesülése szerint O. N. Imre azonos az 1992-ben csődbe ment Ybl Bank korábbi fő tulajdonosával, akit 1996 decemberében jogerősen négy év börtönbüntetéssel sújtott a Fővárosi Bíróság, valamint tízmillió forint vagyonelkobzással büntette és négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt.

Az akkor ügy előzménye az volt, hogy 1992. április 7. és június 23. között a banktevékenységre vonatkozó jogszabályokat megszegve folyósítottak pénzt saját vállalkozásaik az úgynevezett Hepta-csoport körébe tartozó gazdasági társaságoknak. A vádlottak nem törődtek azzal az előre felismert következménnyel, hogy az adósok a hitelt nem tudják majd visszafizetni, fedezet híján behajthatatlan lesz a követelés, és a bank csődbe megy. A pénzintézet vagyonában mintegy 2,5 milliárd forint hátrányt okoztak. A szabálytalan hitelfolyósítás és forrásbiztosítási gyakorlat következtében az Ybl Bank Rt. 1992 júniusára fizetésképtelenné vált.

Az Ybl Bank korábbi fő tulajdonosát 1997-ben börtönbüntetéséből kórházi kezelésre engedték ki, de nem tért vissza a börtönbe. O. N. Imrét 2000 februárjában, Bécsben fogták el.