Humán-reál, bölcsész-gazdász

2009-ben tovább erősödött a gazdálkodás szakra jelentkezők száma. A ranglista első két helyén a turizmus-vendéglátás és a gazdálkodási és menedzsment áll. A harmadik hely a mérnök informatikusokat illeti meg, a dobogóról éppen lecsúsztak a jó öreg bölcsészek, a kommunikáció és médiatudomány szakosok.

Hazánkban a bölcsész szakra jelentkezők és onnan kikerülők gyakran hallották és hallják, hogy majd nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a kereseti lehetőségük sem kifogástalan. Ennek ellenére ők a hazai felsőoktatás egyik „hordozói”.

A középiskolában, ha nem is tudja a nebuló, hogy pontosan milyen szakra szeretne menni, az azért már kikristályosodik, hogy humán, vagy reál beállítottságú. A reál tantárgyak elsajátítása nem mindenkinek megy könnyen, a szorgalom mellett bizonyos fogékonyság is kell. Ugyanakkor a humán tantárgyak rengeteg szépséget tartogatnak, s ezek is igényelnek egy sajátos látásmódot.

Nem így látják ezt általában a többi kar hallgatói. Általában a felsőoktatásban a bölcsész szakok helyezkednek el a presztízsranglétra alján. Mind a gazdászok, jogászok, természettudományos kar diákjai ostorozzák őket. Az indoklás a következő: könnyű bekerülni és elvégezni a „bétékát”.

Nem véletlen, hogy így a társadalom – legfőképp a fiatalok – gyakorta festenek a bölcsészekről egy különleges képet. Ennek nyomán gyakran találkozhatunk viccekkel, bizonyos sztereotípiákkal.

Bölcsekről humorizálni

Egy valódi kutatás témája:
„Miért épp a bölcsészek hordják a már-már védjegyükké vált, hatalmas, színes kendőket? Miért nem látjuk például a pénzügy-számviteleseket nagy indiai sálakban és tarisznyával rohangálni? A tudatalatti formálja ezt a típusú divatot, vagy a divat a tudatalattit?”

- Mit mond a frissen végzett, állás nélküli bölcsész a frissen végzett, állást kapott bölcsésznek?
- Egy BigMac-et és egy kólát kérek.

Bölcsészek számtech óra után: - Ma mit tanultatok? - A dupla kattintást.

Bolognai rendszer

Magyarországon idén végeztek a bolognai rendszer első hallgatói. A kétszintes képzésben résztvevők közül sokkal nagyobb eséllyel indulhatnak például az informatikus és mérnökhallgatók, akiket a hároméves diplomával is azonnal elvisznek.

Az alapvető vélekedés szerint ezzel a rendszerrel még inkább veszítettek a bölcsészek renoméjukból, ugyanis most már nem kötelező társítani az alapvető bölcsész szakokat. A hároméves szabad bölcsészek esetében kevés a munkalehetőség, a tanári alapdiploma például nem is jogosít fel arra valakit, hogy tanítson. Így ezeken a szakirányokon a legtöbb a mesterkurzusra jelentkezők száma, olyan húsz százalék körüli.

Mit ér a bölcsész diploma?

Október 20-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem rendez egy konferenciát a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem, továbbá öt vállalat részvételével, mely arra hivatott, hogy biztos képet adjon az első bolognai rendszerben végzett bölcsészek elhelyezkedéséről. A kerekasztal-beszélgetés a „Mit ér a bölcsészdiploma?” címet viseli. A rendezők remélik, hogy végre empirikus adatokkal mutathatják be a kikerülők lehetőségeit, a munkahelyek elvárásait, ahelyett, hogy továbbterjednének a nézetek, miszerint bölcsész diplomával szinte lehetetlen elhelyezkedni.