A tórium kínálta lehetőségek

A legfontosabb szerep akkor juthat a tóriumnak, ha a világ uránkészletei kifogynak. Már több nemzet képviselői kísérleteznek ezzel az anyaggal, mint a nukleáris energia jövőbeni forrásával.

„Nagy különbség nincs a tórium és az urán között. A felezési ideje azonban viszonylag rövid – a földtörténeti időhöz képest –, éppen ezért a Földön nem található meg. Tehát a tórium nem hasadóanyag, hanem alapanyag, amiből hasadóanyagot lehet csinálni vagy tenyészteni” – árulta el a HírExtrának Vidovszky István, a KFKI AEKI (Atomenergia Kutatóintézet) tudományos igazgatóhelyettese.

A tóriummal kapcsolatos energetikai lehetőségeket 1952-ben tett W.B. Lewis, kanadai tudós vetette fel. Később amerikai és szovjet tervekbe is bekerült. A nukleáris technológiák kombinációi eredményesebbek, mint egy-egy önmagában. Így szárnyra keltek különböző elképzelések a tórium hasznosításáról.

„Volt egy idő, amikor azt gondolták, hogy a tóriummal kapcsolatos kutatások azért nagyon fontosak, mert abból sokkal több van a földön, mint uránból. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez nem igaz, és körülbelül ugyanannyi található belőle” – fűzte hozzá Vidovszky.

Földrajzi eloszlás

A természetben legnagyobb mennyiségben található a thorit és orangit nevü ásványban található meg. Ezek a bolygón teljesen szétszórtan helyezkednek el. Éppen ezért egyes nemzetek kiemelten foglalkozhatnak a témakörrel, mások kevésbé.

„Indiában nagyon sok van belőle, ezért az indiai programnak mindig része volt a tórium felhasználás. De világszinten ez még nem valósult meg, habár különösebb technikai akadálya nincs. Itt nem egy vágyálomról beszélünk, hanem egy lehetőségről. Biztos, hogy van jelentősége, de olyan nagyon nagy, mint ahogy régen gondolták. Hogy az urán meddig elegendő, az is nagyon sok mindentől függ. Ha olyan módon hasznosítjuk, ahogy most, akkor nem olyan sokáig, körülbelül száz évig tudjuk még használni” – mondta a szakember.

India már tudatosan él a tórium adta lehetőségekkel. Az Indiai Atomenergia Bizottság szerint a nyílt urán üzemanyagciklus alkalmazása mellett csupán pár évtizedre elegendő az uránkészlet. Ezért az ország nagy erőket mozgósított annak érdekében, hogy a tóriumot nagy hatásfokkal hasznosíthassa. Ma már a zárt üzemanyagciklust használva a teljes tórium készletet tudják hasznosítani. Az Indiai Atomenergia Bizottság elnöke, Anil Kakodkar korábban elmondta, hogy ez a technológia lényegesen kedvezőbb utat kínál még a gyorsreaktorok nyújtotta lehetőségeknél is. 2006-ban az indiai kormány felkérte az illetékes szerveket, hogy mindent tegyenek meg a maximális kiaknázás érdekében.

"Ez központi helyen van India elképzeléseiben az energiaellátás biztosítása terén. A kormányzat megbízást adott, hogy ezt teljes egészében kihasználjuk a teljes zárt nukleáris üzemanyagciklus minden technológiájának kifejlesztésével, illetve kiaknázásával" – nyilatkozta Kakodkar.

Egy október 6-i nemzetközi konferencián az indiai miniszterelnök, Manmohan Singh elmondta, hogy egy nemzetközi együttműködés megsokszorozná a békés célú atomenergia használatának előnyeit. Mivel India úttörő a téren, segítségét ajánlotta gyakorlatilag az egész világnak.

Példamutató a nukleáris programjuk, mely keretében 2050-re elérnék a 470 000 MW beépített teljesítményt. Ez növelné önállóságukat energiatéren és jócskán hozzájárulna a környezetszennyezés megfékezéséhez.

Mohamed el Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője is kalapot hajtott a tórium alapú üzemanyag-ciklus fejlesztésében végzett kutatásaiért.

Ugyan még nem tartanak ott, ahol az indiaiak, de az USA-ban (ahol kutatók szerint a tórium tartalékok több száz évre elegendőek), Kanadában és más országokban is próbálkoznak a tórium felhasználásával.

Dupla energia

Mint már korábban megírtuk, a jövő egyik kulcsa lehet a nukleáris energia. Hogy ennek is többféle válfaja létezik, tovább növeli a lehetőségek számát. A közeljövőben azonban konkrét gyakorlati megoldásokat kell találni. Ez nem egy fantazmagória, így a tettek mezejére kell lépni.

„A tórium megduplázza a lehetőségeket. Ezzel kapcsolatban azért még biztos lesznek kisebb technikai problémák. Igazán világszerte még nem használják a technológiát, tehát ilyen értelemben nem mai technológia – mint például az urán –, egy kicsit inkább a jövő zenéje. De elvi akadályok nincsenek” – zárja le Vidovszky.