Az európai uniós pályázaton nyert közel 400 millió forintból először hat helyszínen épülnek fel az ingyenes parkolóhelyek. Az első állomás a Rákoshegy Vasútállomásnál létrejövő parkolóhely lesz. Később Rákoskert, Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Budafok-Belváros, Budafok-Háros területekre kerül a sor. A beruházások eredményeképp modern szellemben épülnek fel a parkolók, ahol mozgássérült helyek és 0-24 órás kamerás felügyelet lesz.

A projekt része annak az akciónak, melyben a főváros teljes közösségi közlekedését akarják megújítani, illetve európai színvonalúra emelni. Kétségtelen, hogy van lemaradásunk a közlekedést érintő legtöbb kérdésben, s emellett egy busás büntetés is a főváros feje fölött lebeg, amit az EU be is hajt, ha 2011-ig nem mérsékeljük a szálló por szennyezettséget.

A Fővárosi Önkormányzat a parkolóknál kezdi a változtatásokat, ugyanis ez a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb megoldás. Azonban már ennek is óriási szerep juthat egy fenntartható közlekedés kialakításában. A P+R parkolók az egyén számára kedvezőbb feltételeket, jobb tervezhetőséget, gyorsabb és biztosabb közlekedést jelentenek.

A belvárosba nem terveznek további parkolókat, a kutatások ugyanis azt mutatták, hogy ezeket kevésbé lehetne kihasználni. Így a kétezer hely legtöbbje Budapest azon részeiben létesül, ahol az elővárosi vasút és a külvárosi közösségi közlekedés versenyképes alternatívát jelent. Ezzel mérséklődne a bevezető utak forgalma, csökkenne a belvárosra nehezedő forgalmi terhelés.

A HírExtra felkereste Gyarmati Zoltánt, a Parking Kft. ügyvezető igazgatóját, és annak is utánajártunk, hogy miért nem épül több P+R parkoló a belárosban.

Hány P+R parkoló áll a rendelkezésre Budapesten?

Egészen pontosan 4200. Ebből kevesebb, mint ezer van, ami valódi P+R parkolónak nevezhető. Mi azt hívjuk P+R-nek, ahol tényleg őrzött, védett módon lehet otthagyni az autót. Ebből a négyezerből sajnos háromezer olyan, ami csak szimpla parkoló, azaz kinn van a tábla, de nem őrzik. A Parking Kft. üzemelteti azt a három parkolót – közel ezer hellyel –, ahol valóban biztonságosan ott lehet hagyni az autót.

A kihasználtságuk milyen?

Száz százalékos.

A belvárosban mégsem lesznek P+R parkolók. Minek köszönhető ez?

Előkészítettünk egy koncepciót, de amikor megvizsgáltattuk az ár-érték arányt, illetve azt, hogy milyen módon lehet ezeket a parkolókat fenntartani, akkor az a döntés született, hogy a belvárosban nem, hanem inkább az agglomerációban és a külső városrészekben kell fokozottan P+R-eket építeni. A Margit-híd lezárása idejéig nem érdemes ilyen parkolókat létrehozni. Egyébként nem találtunk kimondottan jó területeket erre a célra, éppen ezért fókuszálunk a város széleire.

2011-ig csökkenteni kell Budapest PM-szennyezettségét. Azzal, hogy a belvárosban nem lesz több parkoló, nem került veszélybe a cél? Elég lesz ez a projekt?

Nem. A következő egy évben körülbelül kétezer P+R parkolóhely épül. Ebből a Parking Kft. épít körülbelül kilencszázat, a maradékot pedig a Budapesti Közlekedési Szövetség. Ezt a munkát együttműködésben, európai uniós pénzekből végezzük, tíz százalék önerőt kell nekünk, illetve a BKSZ-nek előteremtenie. Ha ilyen ütemben – vagyis évi kétezer hellyel lehet a P+R parkolók számát növelni –, akkor néhány éven belül be lehet hozni azt a lemaradást.

A környező országok nagyvárosaihoz képest hogy áll Magyarország ezen a téren?

Hazánkban körülbelül a külföldi országok parkolóhelyeinek egynegyede, egyötöde áll rendelkezésre. Ez a nyugatra igaz, mert ha megnézzük a dél- vagy kelet-európai fővárosokat, legyen az Bukarest, vagy Zágráb, akkor jobban állunk. De ha az ilyen szempontból példa értékű Bécset nézzük, ahol tizenhatezer, vagy Münchent, ahol huszonkétezer parkolóhely van, akkor láthatjuk, nagyjából egynegyedes a lemaradás.

Bizonyítható a P+R parkolók előnye?

Természetesen. Egészen biztos a hatás. Az összes autó, melyeket leraknak – majd utána közösségi közlekedéssel jutnak be a munkahelyükre, vagy egyéb dolgaikra – már nem terheli a főváros forgalmát.

Korábban Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta, hogy elsősorban akkor lehetne vonzó a közösségi közlekedés, ha a villamosokat, buszokat, a közlekedési eszközparkot újítanák meg. Ez nem lesz negatív hatással a megépülendő P+R parkolókra?

Amiket most építünk, illetve kezdődik a kivitelezésük, mind elővárosi vasútmegállóhelyek mellett vannak. Itt kellően korszerűek a közösségi közlekedés eszközei. Például ha a XVII. kerületből autóval akarunk bemenni a belvárosba, az autóval több mint egy óra, míg ezekkel a modern eszközökkel valamivel tíz perc fölött beérhetünk. Első körben ezért gondoltunk ezekre a P+R parkolókra. Egyébként valóban követnie kell a BKV-nak is a járművek fel- és megújítását.

Mikor lehet használni az első parkolókat?

Most kezdjük a kivitelezést, néhány hónapon belül elkészülnek. Már minden előzetes lépést megtettünk, kezdődhetnek a munkálatok. Mivel nem bonyolult a létrehozásuk, ezért – mint mondtam – pár hónap múlva már birtokba is vehetik az autósok.