Az igazságügyi tárca vezetője a hétfőn beterjesztett korrupcióellenes törvénycsomagról egy újságírókkal tartott háttérbeszélgetésen kijelentette: a kormány szeretne véget vetni annak az egyre szélesebb körben terjedő érzésnek, hogy Magyarország egy mélyen korrupt, mutyizós ország. Úgy véli, ma senkinek sincs objektív képe arról, mi a valóság a korrupciófronton.

Ezért olyan szabályokra van szükség, amelyek egyértelművé teszik a politikai elit szándékát a tekintetben, hogy mindenhol, ahol a disznóság réme felmerül, javítani kell a felderítés esélyeit. Ugyanakkor azt is fontos, hogy vegyük le a gyanú árnyékát azokról, akikre ez alaptalanul vetül – mondja.

Állítja: a 2007-ben hozott uniós pályázati összeférhetetlenségi törvény Európában egyedülálló módon „kiszerelte” a közbeszédből az ezzel kapcsolatos, jórészt alaptalan vádaskodásokat.

Veszteséges lesz a megvesztegetés

A most benyújtott csomag a kormány tervei szerint több korrupciós ügyet hoz majd nyilvánosságra, több motivációt biztosít az alacsonyabb beosztású dolgozóknak a bejelentésre (legyen szó közszféráról vagy a magánszektorról), továbbá világos ellenérdekeltséget teremt a korrupcióban érdekelt szervezetek vezetői számára.

Ez utóbbi azáltal válik lehetővé, hogy minden szervezetnek, amely jogosulatlan előnyre tesz szert, az anyagi haszon megvonásán túl az összeg minimum fél, maximum kétszeresét bírságként kell be fizetnie. Draskovics úgy véli, ez már komoly kockázati tényezőként jelenne majd meg azok számára, akik a korrupció gondolatával kacérkodnak.

A miniszter szerint fontos, hogy a javaslatcsomag a büntetőjogi értelemben vett „klasszikus” korrupción túl az úgymond szürkezónás viselkedés tekintetében is fellépési lehetőséget teremt, a „tisztességes eljárás sérelme” fogalmának bevezetésével.

Pici hivatal, nagy tervek

A csomag érvényesítését biztosítani hivatott új hatóság létrehozásáról azt mondja: szükség van rá, mert segítségével nagyobb eredményt lehet elérni. Jelezte ugyanakkor: pici, mindössze huszonöt fős apparátussal dolgozó szervezetet kívánnak létrehozni, amely az által, hogy a már most is működő Közbeszerzések Tanácsába olvad be, többletköltséggel sem jár.

A létrehozandó Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint nem minden ügyben indulna vizsgálatra, csupán a tipikus, vagy különösen nagy értékű, 25 millió forintot meghaladó közbeszerzéseknél.

A szaktárca vezetője szerint fontos, hogy az új hivatalban minél több független szereplő legyen, ám elismerte: a fokozott odafigyelés miatt egy kicsivel lassúbbak, bonyolultabbak és költségesebbek lesznek a közbeszerzések. (Bár ez relatív abban a tekintetben, hogy ellenőrzés nélkül alighanem jóval többet bukik a köz, mint amennyibe a kontroll kerül majd.)

Etikai kódex a közszférában dolgozók számára

Kiemelte: a javaslatcsomag egy részletes etikai kódexet is tartalmaz, amely a közszférában tevékenykedők számára határozná meg a közbeszerzéseknél elvárható magatartásmódot az önkormányzati tenderen induló pályázókkal való cseverészéstől kezdve egészen az ajándékok elfogadásáig.

Draskovics úgy véli: amennyiben a korrupcióellenes pakli a jelenlegi formájában megy át az Országgyűlésben, annak két pozitívuma lesz. Az egyik, hogy kevesebb lesz a disznóság. A másik pedig, hogy a tisztességes állami alkalmazottak megszabadulhatnak a gyanú folyton kísértő árnyékától.

Draskovics Tibor a korrupciós esetek felderítésében eddig nem különösebben jeleskedő rendőrségről, illetve ügyészségről azt mondja: a mostani javaslatcsomagtól függetlenül eredményesebbé kell válniuk, hiszen az nem ellenük, hanem melléjük születne.

Ettől a következő kormány is boldog lesz?

A HírExtra kérdésére, mi szerint szerencsés-e fél évvel a kormányváltás előtt dönteni a hivatal felállításáról, hisz ez akár oly színben is feltűntetheti a kormány intézkedését, mintha csak a politikai ellenfelek dolgát akarnák megnehezíteni, Draskovics úgy felelt: ő maga abból indul ki, hogy a következő kormány is tisztességes lesz, illetve, hogy a gyanús ügyek kiderítése neki is érdeke lesz.

Szerinte egy olyan törvénytől, amely biztosítja, hogy a nagy eséllyel kiderüljenek a disznóságok, illetve, hogy ne lehessen mindenkit alaptalanul mocskolni, a következő kormánynak is boldognak kellene lennie.

Elismeri ugyanakkor, hogy egy választás előtti periódusban kicsit más megvilágításba kerülhet egy ilyen tervezet. De mint mondja, éppen azért alkották meg úgy a javaslatot, hogy a hivatal vezetőjét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közösen, ciklusokon átívelő időtávra (hat évre) jelölje.

Az igazságügyi tárca vezetője megfontolandónak és jogosnak tartja azt az újságírói felvetést, amely a korrupciós ügyletek „kínálati” oldalán álló állami tisztségviselők fokozottabb számon kérhetőségét forszírozta. (Draskovics Tibor korábbiakban arról is beszélt, hogy a „keresleti” oldalon megjelenő gazdasági társaságok vezetőit megfoszthatják pozíciójuktól.)