Ezt milyen gyorsan kívánják elérni, és kik vesznek részt benne?

A stratégia megvalósításának ütemezése követni fogja az ország gazdasági fejlődését, alkalmazkodik a kormányzati társadalom- és gazdaságpolitikához. Mint említettem, ez kétéves tervekben öltene testet.

A stratégia végrehajtásában a kormányzati, az önkormányzati és a piaci szereplők mellett jelentős szerepet vállalhat a civil nonprofit szektor is.

Hogyan lehet kihagyni ebből a pártpolitikát?

A NIS hangsúlyozottan ideológiamentességre törekszik. A dokumentum célokat fogalmaz meg, de a célokhoz vezető út kijelölését meghagyja a mindenkori kormány mozgásterében. A stratégia fő célja az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és az ifjúság társadalmi integrációjának elősegítése.

Ritka eset, hogy a két nagy párt mögé áll egy ilyen, hosszú távú javaslatnak. Hogyan lehetséges ez?

Szerintem meg az lett volna furcsa, ha nem álltak volna e mögé és nem támogatják. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egy hosszú folyamat eredményeként született meg.

Mindkét párt szakértői részt vettek ebben? Mennyire volt széleskörű az egyeztetés, mennyi ideig tartott?

Az analizáló-szintetizáló-tervező munka elvégzésére egy tizenhét tagú munkacsoportot kértünk fel, akik részt vettek a korábbi kormányzati ciklusokban készített hazai ifjúsági dokumentumok elkészítésében, vagy szakterületük jelentős képviselői, illetve jól ismerik az EU-s rendszereket és forrásokat. A munkacsoport 2007. november 20-án nyújtotta be az első olvasatot, így volt idő arra, hogy mindenki hozzátegye, vagy éppen elvegye azt, amit szükségesnek tart vagy feleslegesnek vél.

A stratégia társadalmi vitájának nyitányaként a dokumentum felkerült a minisztérium honlapjára. A vitát a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Regionális Ifjúsági Irodái szervezték meg a régió civil szervezeteinek 2008 áprilisában. Ezzel egy időben a Mobilitás honlapján is közzétett NIS-hez mintegy 600 észrevétel, hozzászólás érkezett. Ezek alapján új változat készült. Az új dokumentumról számos személyes szakértői egyeztetést folytattunk a parlamenti politikai pártok ifjúsági szervezeteivel, a történelmi egyházak szakértőivel, az önkormányzati szövetségek, jelentősebb civil, gyermek és ifjúsági ernyőszervezetek képviselőivel.

Az így keletkezett stratégia a két nagy párt számára is vállalható, hiszen minden parlamenti párt ifjúsági szervezete részt vett az egyeztetésekben és az általuk megfogalmazott szakmai észrevételeket is beépítettük a stratégiába. A társadalmi vita tavaly október 27-én zárult, a parlamentnek benyújtott anyagot kormányszóvivői tájékoztató keretében mutattuk be idén június 5-én.

Miben volt a legnagyobb vita a szakemberek között, mikor megalkották a stratégiát?

A legjelentősebb az életkori kérdés meghatározása, a vidék-Budapest fiataljainak közelítése, hogy 15 évre mennyire lehet előre tervezni, illetve mennyire vonódjanak be az iskolai színtérhez köthető dolgok. De izgalmas vitákat hozott, hogy mi legyen hangsúlyosabb, az egyén vagy a szervezetek viszonya valamint az is, hogy világnézeti kérdések szerepeljenek-e a stratégiában.

Várhatjuk, hogy ez a kormány tesz majd konkrét törvényjavaslatokat is az ügyben?

A kormány várhatóan arra fog javaslatot tenni az első kétéves cselekvési tervben, hogy az ágazati jogszabályokat ifjúsági szempontból áttekintse, elemezze, és - szükség esetén - javaslatot tegyen azok módosításának tárgyköreire, vagy olyan új jogszabály alkotására, amely kiemelten kezeli a korosztályi szempontokat. Ennek eredményeképpen pontosan tudni lehet azt, hogy mit szeretne szabályozni és miért.

Ez egy 15 éves program. Mi a garancia arra, hogy ez végig is fut?

A NIS végrehajtására az ad garanciát, hogy az Országgyűlés nyilvánossága elé került, nagy többséggel (85 százalékban) fogadták el, széleskörű társadalmi egyeztetésen alapul, vállalható értékeket, fejlesztési célokat és feladatokat tartalmaz, és megvalósítása a mindenkori kormány kompetenciája. Nem utolsósorban az is biztosíték, hogy az Országgyűlést négyévente tájékoztatni kell a NIS cselekvési tervének megvalósulásáról.