2024. november 23. - Kelemen, Klementina

Hidakat építeni a tudományban

Az első, s mindmáig egyetlen Tudományos Világkonferenciának, amelyre 1999-ben került sor Budapesten, az volt a legfontosabb célja, hogy hidakat építsen a tudományban a különböző fejlettségű országok között, s ezáltal szimmetrikusabbá tegye a viszonyokat a kutatásokban - hangsúlyozta Hámori József akadémikus, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke, aki a Tíz év múltán (Ten Years After) címet viselő plenáris ülésen elnököl a Tudomány Világfórumának (WSF) csütörtöki napján.
2009. november 4. szerda 19:31 - HírExtra
A világkonferenciát, amelyet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU/ International Council for Science) szervezett, tekintik ugyanis a WSF elődjének.

"A tanácskozás előadásai négy nagy témakör köré szerveződtek: tudomány a tudásért; tudomány a békéért; tudomány a fejlődésért, valamint tudomány a társadalomban és a tudomány a társadalomért. Most a világfórum plenáris ülésén számba vesszük, hogy az elmúlt évtizedben miként változott a tudománynak a társadalomban, a gazdaságban betöltött szerepe" - ismertette az előzményeket Hámori József.

Az akadémikus, aki a világkonferencia idején a nemzeti kulturális örökség minisztere volt, elmondta, hogy 1999-ben száznyolcvannál több ország képviseltette magát a tanácskozáson.

"Arra törekedtünk, hogy minden ország a tudósok mellett politikusokat és gazdasági szakembereket is delegáljon" - mondta.

A szervezők azt szerették volna ugyanis megértetni a kormányokkal, s ma is ez a cél, hogy minden országnak saját magának is fel kell építenie egy kutatás-fejlesztési bázist.
"Így kiküszöbölhetjük, hogy kizárólag néhány országban folyjanak kutatások, s azok lássák el termékeikkel, mégpedig nem is olcsón, a kisebb államokat, a kevésbé fejlett országokat" - magyarázta.

A világkonferencia arra is fel szerette volna hívni a figyelmet, hogy a tudomány nem csak az általa biztosított gazdasági előnyök miatt fontos. A tudomány, a kutatások nélkül ugyanis nehezen képzelhető el értelmes társadalom kiépülése, vagyis a tudománynak humán aspektusa is van.

"Oktatás-nevelés nélkül, beleértve a kutatók képzését egyetlen ország népessége sem képes felemelkedni. Erre kell áldozni, minden országnak hozzá kell járulnia, hogy a tudomány megfelelő szintre fejlődjön" - hangsúlyozta Hámori József.

A megvalósult célkitűzéseket taglalva elmondta, hogy a kutatók képzését, amennyiben ez nem valósítható meg egy-egy országban, napjainkban átvállalják a fejlett államok. Ebben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország, jár elől. Magyarországról is nagyon sok vendégkutató dolgozik ezekben az államokban, egy részük hazatér, s a magyar tudományt gyarapítja, egy részük viszont kinn marad.

"Nagyon fontos a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezése, amikor a Lendület elnevezésű programmal külön ösztöndíjrendszert hozott létre fiatal kutatók számára, hogy szívesen térjenek haza, mivel megfelelő háttér várja őket, s itthon kamatoztassák a külföldön szerzett tudást. Az Akadémia egyelőre csak néhány fiatal kutatócsoportot finanszíroz, de ez egy nagyon jó kezdeményezés, ezt kellene magasabb szintre, állami szintre vinni. Akkor lehet majd arról szó, hogy tudományosan közepesen fejlett országként ne csak kiküldjük a kutatókat, hanem vissza is hozzuk őket, miután kiképezték őket" - emelte ki Hámori József.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását