Esély a szebb jövőre
Az erdők, így az esőerdők is nagymértékben felelősek bolygónk klímájáért, kiirtásukkal pedig saját magunk alatt vágjuk a fát. Somogyi Zoltán, az Erdészeti Tudományos Intézet főmunkatársa, egyetemi docens nyilatkozott a HírExtrának.
2009. november 5. csütörtök 07:34 - Győry S. József
Mekkora mértékű az esőerdők pusztítása napjainkban?
Az erdőpusztításra elsősorban az űrfelvételekből és erdőleltári adatokból lehet következtetni. Ezek alapján elmondható, hogy sajnos az utóbbi 2-3 évtizedben nagyon nagymértékű volt az erdőirtás az egész világon. Évente körülbelül átlagosan egy Görögországnyi területen tűntnek el esőerdők a földről.
Később beindult az ezzel ellentétes folyamat is, így például Kínában, ahol már korábban eltűnt jelentős erdőterület, és a gazdaság növekedése miatt egyre több fára volt szükség. Ezeken a helyeken nagymértékű erdőtelepítéseket kezdtek, ám ez egyelőre még nem képes ellensúlyozni más országokban végrehajtott erdőirtásoknak a nagyságát. Ezért fontos az, hogy Brazíliában a jelek szerint hathatós intézkedéseket tudtak hozni annak érdekében, hogy az erdőirtás aránya csökkenjen.
Hány négyzetkilométerről beszélhetünk?
Brazília Indiával együtt űrprogramot indított, és rendelkeznek műholddal is. A hozzá kapcsolódó technológia lehetővé teszi, hogy 8 óránként kapjanak információkat az erdőirtásról, és ez alapján cselekedjenek. Az elmúlt években, Brazíliában megközelítően 25.000 négyzetkilométernyi területen tűnt el az erdő, az utóbbi egy-két évben azonban lecsökkent 12.000 négyzetkilométerre.
Miért nevezzük az esőerdőt a föld tüdejének és a föld patikájának?
Az első elnevezés egy téves elképzelésen alapul. Korábban úgy gondolták, hogy ezek az erdők termelik azt az oxigént, amire a földnek szüksége van. Sok millió éves távlatban valóban az erdők, és az óceánok növényzete termelte az oxigént, ám ennek a felhalmozódása nagyon lassú. Ez az oxigén tehát nagyon kevés ahhoz képest, ami levegőben megtalálható, azaz amit az emberiség jelen pillanatban használ.
Azt lenne a legfontosabb megérteni, hogy az erdők légköri forgalmában betöltött szerepe a szén-dioxidhoz kötődik, és az erdők ennek a lekötésében a leghasznosabbak. Kétségtelen, hogy az Amazonas esőerdői nagyon fontosak a globális klíma kialakításában, hisz az a mennyiségű víz, ami lehull, és aztán elpárolog, jelentősen befolyásolja a földi klímát.
A másik megállapítás sokkal közelebb áll a valósághoz. Arról van szó, hogy a földön nem tudjuk pontosan, hogy hány élőlény él, ennek számát tízmilliós nagyságrendűre becsüljük, és nagy része az esőerdőben él. Az emberi szervezetnek olyan anyagokra van szüksége, amelyeket az élet valamely formája valahol előállított. Ilyen anyag nagyon gyakran előfordul a trópusi esőerdőben élő állatokban. Ezeknek a fajoknak a töredékét, körülbelül csak 1 százalékát sikerült megvizsgálni abban a tekintetben, hogy tartalmaz-e olyan anyagot, mely szerepet játszhat egy betegség gyógyításában.
Az esőerdők tehát számunkra nagyon fontos, úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat és termékeket adnak, amiket itt, a mérsékelt égövön is fel tudunk használni. Ebben a mi szerepünk is hihetetlenül magas, hogy megőrizzük a sok millió év alatt kialakult esőerdőrendszert.