Halovány, de reménysugár

Talán a környezet megóvása lehet az egyetlen cél, ami összefoghatja a nagypolitikát. Bár eddig még ez sem volt jellemző, de a mostani egyezség erre vet egy halvány reménysugarat. Ugyanis a Fidesz, a KDNP, az MSZP, az SZDSZ, a Greenpeace, a Védegylet és a Magyar Természetvédők Szövetsége tucatnyi kisebb civil szervezettel együtt közösen lépett fel a cián bányászati hasznosítása ellen, amivel kapcsolatban a napokban terveznek benyújtani egy törvényjavaslatot is.

Az ok rémesen egyszerű: majd tíz évvel ezelőtt ez a probléma okozta a tiszai cián-katasztrófát (egy nagybányai zagytározóból ciános szennyvíz került a Tiszába), amely évekre kipusztította a folyó egy részen mind az élővilágot, mind a turizmust. Nem csupán a képviselők - és minden magyar ember - jól felfogott érdeke tehát megakadályozni egy ehhez hasonló, esetlegesen bekövetkező katasztrófát, hanem politikai ambíció is közrejátszik. Elvégre a lakosság elsöprő többsége támogatja az akciót, és ha egy katasztrófa mégis bekövetkezne, akkor még Magyarországon is politikai öngyilkosság lenne nem azt bizonyítani, hogy „mi mindent megtettünk ennek elkerülésére”.

Esély pedig sajnos van: Romániában a határhoz igen közel, Verespatakon is cianidos bányatechnológiával kívánnak aranyat hozni a felszínre, ami ellen mind a magyar, mind a román környezetvédők foggal-körömmel tiltakoznak - egyenlőre nem túl sok sikerrel - és a szlovákiai Körmöcbányán is hasonló tervek vannak kilátásban. Ráadásul az évtizeddel ezelőtti katasztrófa után kisereglett EU és ENSZ szakértők több mint ötven potenciális szennyező-forrást azonosítottak a térségben, ami több mint aggasztó mennyiség.

Tüntessünk a cián ellen, nehogy ő minket eltüntessen...

"Az utóbbi hetekben e törvény támogatása érdekében egyeztettünk parlamenti képviselőkkel, s úgy tűnik, a munkának hamarosan meglesz a gyümölcse" - mondta Jávor Benedek, az LMP szóvivője. Az események alapján eme politikai gyümölcs kivételesen szépen beérett, ugyanis az említett pártok nem csak szóban támogatták az összefogást, hanem meg is jelentek a Ciánmentes Magyarországot! nevű demonstráción. Ráadásul a beérés rekordsebességgel történt, ugyanis csak ez év október 7-én indult útjára az egész kampány.

Rétvári Bence (KDNP) beszéde szerint „a környezetvédelem teremtésvédelem is egyben, emberi-környezeti örökségünk megőrzése kötelességünk." Ehhez fűzte hozzá Orosz Sándor (MSZP): „lehet, hogy az arany drága, de értéke a víznek van". Szerencsére nem csak okos, de mindenki által ismert érvek hangoztak el, hanem konkrét információk is, egyenesen Katona Kálmán volt vízügyminiszter, ex-MDF-es képviselő szájából: „Amikor 2000-ben az EU Vízügyi Minisztereinek bemutattam a tiszai ciánkatasztrófa képeit, elszörnyedtek, közös fellépést ígértek. Aztán 10 évig nem történt semmi...”

Az eseményen részt vett még Bácskai János, a Fidesz képviseletében, és a meghívottak közt volt az SZDSZ-es Velkey Gábor is, aki nem tudott megjelenni a megmozduláson, így távolról fejezte ki támogatását: „a tragikus tiszai ciánszennyezés 10 éves évfordulója megfelelő alkalom arra, hogy egy törvény elfogadásával is kinyilvánítsuk elkötelezettségünket a különösen súlyos kockázatot hordozó bányászati eljárás hazai alkalmazásának egyértelmű elutasításában, egyúttal elősegítve a környező országok törvényhozásainak hasonló döntését, melyek földrajzi helyzetünknél fogva hazánk környezeti kockázatait is nagyban csökkentené.”

Törvénnyel a cián ellen

Természetesen az így összejött, igen befolyásos szövetség nem csak szavakkal kíván harcolni a cián ellen, hanem jogi eszközökkel is. Nemsokára törvényjavaslatot fognak benyújtani, aminek megszavazása a fennálló „koalíció” alapján szinte biztos. A beiktatni kívánt cikkely célja pedig egyértelmű: Magyarországon iktassák törvénybe a cián használatának bányászati tilalmát. Pontosabban: a bányászati hatóság nem adhat ki engedélyt olyan bányászati tevékenységre, amely a ciannidos technológiát kívánja alkalmazni. További célként pedig egy hasonló, EU-s törvény meghozását tűzték ki célul (Az EU Bányászati Hulladék Irányelv 10pmm cianid-koncentrációt engedélyez, ugyanakkor az 1pmm is tömeges halpusztuláshoz vezethet).

Jávori Bence a HírExtra kérdésére elmondta, hogy a törvény célja az is, hogy az itthoni aranybányászat veszélyeit elhárítsa. Hisz „az arany nemzetközi árának az emelkedésével itthon is gazdaságossá válhat az aranybányászat. Zemplénben, Mátrában és Börzsönyben már kutatási engedélyek is ki vannak adva bizonytalan hátterű nemzetközi cégeknek aranykutatásra.” A leggazdaságosabb kitermelési technológiában pedig nagy szerepet kap a cián - teszi hozzá. Jávori szerint ráadásul ez a környező országoknak is jó példát mutatna, és így katalizátorként hathatna az ottani törvényhozókra.

Jávori reményei alapján a jogszabály karácsonyig átmegy a különböző bizottságokon és a Parlament elé kerül - ekkor már január elsejétől életbe lépne. Azt is elmondja, hogy az ügyben tapasztalt összefogás annak az üzenete, hogy „vannak olyan közös érdekek és értékek, amelyek mentén át lehet hidalni a pártok közti, áthidalhatatlannak látszó ellentéteket.”

Az MDF és a Jobbik pedig azért nem jelent meg a rendezvényen, mert nekik nem is szóltak, hisz nincs parlamenti frakciójuk, így a törvény elfogadását nem is tudják közvetlenül segíteni. Aki pedig a bizottsági munkákban szerepet játszik, az ott volt (lásd Katona Kálmán, aki a környezetvédelmi bizottság elnöke).

Nem ártana a magyar politika megítélésének és országunk környezetének életben tartására még pár ilyen összefogás. Természetesen ne akarjunk rögtön, mindent...