A tönk szélén a hajléktalanellátás
A mostani tél a hajléktalanok számára talán még problémásabb lesz, mint az ezelőtti esztendőkben. A hajléktalanszállók már most megteltek, a szakemberek krízisre számítanak.
2009. november 9. hétfő 07:59 - Győry S. József
Közeleg a tél, így a hőmérő higanyszála hamarosan nappalra is nulla fok alá csökken. Ilyenkor mindenki legszívesebben otthona meleget, és biztonságot nyújtó falai között húzná meg magát. De mi a helyzet azokkal, akiknek erre nincsen lehetőségük?
Hogy kikre gondolunk? Akiket sajnos nap mint nap látunk olyan helyekre bevackolva, melyet mi, szerencsésebbek még a legvadabb álmunkban sem tudnánk elképzelni. Telefonfülkékben, aluljárókban vagy bárhol, ahol tető lehet a fejük felett. A hajléktalanokról beszélünk. Embertársainkról, akiket a zord időjárás nem a szeretet ünnepének a közeledtére figyelmeztet, hanem a fagyhalálra.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ felmérésére alapozva kijelenthetjük, hogy nagyjából 7-8000 hajléktalan él fővárosunkban. Megközelítőleg 700-1400 fő az, akik éjszaka, látható helyen alszanak, mondjuk egy buszmegállóban, vagy csak egy kapualjban meghúzódva. Nagyjából szintén ugyanennyi ember alszik olyan helyen, ami rejtve van az avatatlan szemek elől. Elsősorban ők vannak télen közvetlen életveszélyben. Megközelítőleg 5000 fő menhelyeken vagy átmeneti szállóban tér nyugovóra, ahol a meleg étel, és a fűtés legalább biztosított számukra.
A hajléktalanellátásban télen mindig krízis volt, de eddig legalább mondhatjuk, hogy zavartalanul működött. Vecsei Mikós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a HírExtrának elmondta, a hajléktalanszállók már november elején 100 százalékos kihasználtsággal működnek, szemben az egy-két évvel ezelőtti 70-80 százalékkal. A helyzet tehát sokkal súlyosabb, mint akár a tavalyi évben.
Feketén esetleg
A KSH-adatok mindig az elsődleges munkaerőpiac változását látják, a szürke-fekete gazdaságban dolgozók arányát csak becsülni lehet. A hajléktalanság peremén élők jelentős része dolgozik az építőiparban, főként feketén, és a válság miatt a lehetőségeik beszűkültek. Természetesen a közelgő tél is nagy szerepet játszik a munkájuk elvesztésében.
Azok az emberek, akik munkájukért szállást kaptak, vagy vidéki építkezéseken dolgoztak, állásukat elveszítve sajnos közel kerültek ahhoz, hogy bekerüljenek a hajléktalanellátásba. Ez a hajléktalanszállók telítettségén is megmutatkozik, Vecsei szerint olyan esztendő még nem volt a Máltai Szeretszolgálat fennállása óta, hogy karácsony előtt krízis-férőhelyeket kellett volna nyitni.
Míg a tavalyi évben a probléma az volt, hogy a rászorulók nem vették igénybe a segítséget, főként az egymás közötti rivalizálás miatt, idén az is lehetséges, hogy annak sem lesz a feje felett tető, aki igényelné.
A mostani tél a túlélésről fog szólni.
Az ellátás alapfogalmai
Utcai szociális munka: feladata az utcán élő hajléktalanok segítése, az ismeretlen hajléktalanok felderítése, a fizikai szükségletek kielégítése (élelmiszer, ruha, tisztálkodószerek, takarók, gyógyszer), alapvető ügyintézés (iratok pótlása, jövedelem szerzése, szociális ellátásokhoz való hozzájutás szervezése), információs segítségnyújtás (jogok, szociális ellátások, egyéb információk), majd lehetőség szerint szakellátásba továbbítás.
Krízisvonal: regionális diszpécserszolgálatok segítik a krízishelyzetbe került, hajléktalan, vagy hajléktalansággal veszélyeztetett személyeket, családokat.
Népkonyha: feladata napi egyszeri étkezési lehetőség biztosítása azok számára, akik más módon az étkezésüket megoldani nem tudják.
Nappali melegedő: feladata a hajléktalanok napközbeni tartózkodási lehetőségének megoldása, tisztálkodási lehetőség, postai cím, csomagmegőrzés biztosítása, általában olyan szolgáltatások biztosítása, amelyek a lakhatási lehetőség hiánya miatt a hajléktalan személy számára nem elérhetőek.
Szociális Információs Szolgálat: feladata a hajléktalanok ügyintézésének támogatása, iratpótlás.
Éjjeli menedékhely: feladata szállás és kiegészítő szolgáltatások biztosítása egy éjszakára. Éjszakáról-éjszakára igénybe vehető, az időtartam korlátozása nélkül.
Átmeneti szállás: feladata szállás és kiegészítő szolgáltatások biztosítása meghatározott időtartamra (általában 3 hó és 2 év között).
Hajléktalanok rehabilitációs intézménye: feladata a hajléktalan személyek rehabilitációja, az önálló életvitelhez szükséges képességek kialakítása.
Hajléktalanok otthona: hajléktalanoknak tartós szállást nyújtó intézmény, amelynek feladata az átmeneti szálláshelyen egészségi állapota, vagy kora miatt nem gondozható hajléktalanok ellátása, ápolása, gondozása.