Életre kell A Tenkes kapitánya

A történelmi kalandfilmsorozat meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózásban, az 1964-ben készült fekete-fehér alkotás, amely a Rákóczi-szabadságharc idején Siklós környékén folyó kuruc-labanc küzdelmeket idézte, óriási népszerűségre tett szert - mondta Zsuráfszky Zoltán koreográfus rendező, az együttes művészeti vezetője hétfőn az MTI-nek.

A Tenkes kapitányának és társának kalandjai jó pár éve foglalkoztatják a koreográfust, most a Nemzeti Táncszínház felkérésére valósulhat meg a táncszínházi változat, amelynek librettóját Örsi Ferenc eredeti regényéből Vincze Zsuzsa írta. A történet meseszerűen, sok humorral és játékosan vonultatja fel azokat a kuruc hősöket, akik ravaszsággal, magyaros virtussal győzik le a labancokat.

Minthogy elsősorban a fiatal nézők figyelmét kívánják megragadni, Debreczeni Ildikó korabeli ruhákat tervezett a táncosoknak. A külső és belső helyszíneket egyaránt megidéző szituációkat is megmutatják Tóth Kázmér díszletében. Megelevenedik például a filmből emlékezetes kocsmakép, amelyben Eke Máté a hátrakötött kézzel, a foga közé szorított pohárból issza a bort, lesz gyógyvíz-jelenet, az összes fontos motívum táncszínpadra kerül - fűzte hozzá Zsuráfszky Zoltán.

"A néptánc hagyományból az utóbbi években kissé elhanyagolt ugrós táncokat emeltem be a darabba, többféle eszközös tánc lesz fokossal, baltával, ostorral" - mondta a koreográfus.

A Tenkes kapitánya zenéjét Sebő Ferenc jegyzi, aki szuverén alkotást hoz létre, bár ugyanabból a kuruckori zenei hagyományból merít, amelyből a filmsorozat zenéjét komponáló Vujicsics Tihamér muzsikája is táplálkozott.
A Honvéd Táncszínház táncosai és zenészei mellett a Honvéd Férfikar és a Honvéd Színház művészei működnek közre a látványos és elsősorban ifjúsági közönségnek szánt produkcióban.