Cukorbetegség terjedésének visszaszorítása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította a cukorbetegséget: 2007-ben 246 millióan szenvedtek diabéteszben, 2025-re számuk elérheti a 380 milliót. Világszerte mindenütt nyilvánvalóvá vált, hogy a cukorbetegség visszaszorításához társadalmi összefogásra és nemzeti szintű lépésekre van szükség. 2003-ban indult az Egyesült Államokból Changing Diabetes (Megváltoztatni a diabéteszt) jelszóval az a nemzetközi kezdeményezés, amely azt a célt tűzte célul, hogy segítsen a cukorbetegség fontosságának felismerésében, a kedvezőtlen folyamatok visszaszorításában, s hozzájáruljon a gondozás minőségének javításához. A kezdeményezésbe eddig harminc ország kapcsolódott be, Magyarország 2008-ban csatlakozott.

Vándorfi Győző főorvos, a Magyar Diabetes Társaság vezetőségi tagja azt emelte ki, hogy a magyarországi statisztikákban is megmutatkozik a cukorbetegség növekvő problémája: a diabétesz jelenlegi előfordulása 7,6 százalék és minden ismert betegre legalább még egy nem diagnosztizált diabéteszes számolható. A következő 15 évben az 5 évnél fiatalabb diabéteszes gyerekek száma várhatóan megduplázódik, a 15 évnél fiatalabbaké pedig 70 százalékkal nő.

A főorvos kitért arra, hogy a cukorbetegségben szenvedőknél megnő az olyan súlyos szövődmények kockázata is, mint a szívinfarktus, a stroke (agyi érkatasztrófa), a veseelégtelenség, a vakság, vagy a lábon kialakuló fekély, mely akár végtag-amputációhoz is vezethet.

"Minden negyedik végtag-amputáción átesett beteg, minden 5. szívinfarktusos, s minden 6. végstádiumban lévő veseelégtelenségben szenvedő páciens cukorbeteg" - mondta.
Vándorfi Győző rámutatott arra: a gyógyszeres terápiát kapó cukorbetegek kezelése, beleértve a nem közvetlenül a diabétesz kezelésére használt gyógyszereket is, eléri az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kiadásainak 13 százalékát, s meghaladja a GDP 0,65 százalékát. "Óriási terhet jelent a társadalomnak, s a betegeknek egyaránt".
Hangsúlyozta, hogy Magyarországon elérhető az összes korszerű diagnosztikai eszköz és terápiás lehetőség, minden megyében működik akkreditált diabetológiai központ, Budapesten pedig több is. Ugyanakkor keveset tudnak fordítanak a korai szűrésre, s elégtelen a társadalom motivációja, hiszen a cukorbaj sokáig semmilyen komoly tünettel nem jár.

Winkler Gábor professzor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke rámutatott arra: a cukorbetegséget megelőző állapotban, amikor a szénhidrát-anyagcserében már kimutatható a kóros elváltozás, körülbelül annyian lehetnek Magyarországon, mint a felismert és még nem diagnosztizált diabéteszesek együttvéve.

"A tízmilliós Magyarországon összesen 3 milliónyi érintett lehet, ez óriási szám. Változtassunk együtt, össztársadalmi összefogásra van szükség" - hangsúlyozta a professzor, aki ismertette a szeptember 24-én a Magyar Diabetes Társaság szervezésében megtartott Changing Diabetes Fórum eredményeit. Ezen vezető hazai szakemberek, szakmai és betegszervezetek szervezetek, az Egészségügyi Minisztérium képviselői közösen dolgoztak ki javaslatokat arra, hogy hogyan lépjenek fel hatékonyan a cukorbetegség járványszerű terjedése ellen Magyarországon.

"Mindenekelőtt Nemzeti Diabétesz Programra van szükség" - hangsúlyozta Winkler Gábor.

A feladatokat sorolva, elmondta, hogy a cukorbetegség megelőzése kerüljön be a népegészségügyi programba, s alapvető fontosságú, hogy a diabétesz problémájának kezelése egészségpolitikai prioritás legyen. Szükség van egységes diabétesz regiszter kiépítésére, s fontos a cukorbetegség korai szűrése, a szűrések állami finanszírozása.