2024. november 22. - Cecília

Küszöbön az MSZP-Fidesz alku

Hétfőn délután ül újra össze az Országgyűlés eseti bizottsága, amelynek feladata az Állami Számvevőszék új elnökének jelölése. A HírExtra információi szerint körvonalazódik a megoldás.
2009. november 16. hétfő 11:59 - Pénzes Dávid
Kovács Árpád 1997 óta tölti be az Állami Számvevőszék elnöki posztját, azaz tizenkét éve vezeti az állami intézmények ellenőrzésére hivatott intézményt, mely e funkciója miatt a demokratikus berendezkedés egyik legfontosabb láncszeme. Kovács Árpád azon magasrangú hivatalvezetők egyike, aki nehezen vádolható részrehajlással a pártok felé.

Igaz, ugyan, hogy Kovács számtalanszor hívta fel a kormány figyelmét a költségvetési hiányosságokra, illetve a korrupció lehetőségeire a rossz törvényi szabályozások miatt, és ezzel sokan a Fidesz szekértolójának tartották. Ám ne feledjük, az ÁSZ feladata éppen az ilyen problémák észrevétele, és nyilvánosságra hozatala, s bizony az MSZP nyolc éve adja a kormányokat az országnak. Ráadásul a pártfinanszírozással kapcsolatban keményen bírálta az összes parlamenti pártot.

Az tehát csupán a véletlen műve, hogy megszólalásai az ellenzéknek nyújtanak segítséget. Minden bizonnyal egy esetleges Fidesz kormány alatt ugyanúgy végezné az ÁSZ a munkáját, ugyanúgy kiszúrná a kormányzati pénzekkel való rossz, vagy nem átlátható gazdálkodást, mint jelenleg.

Maradhat


Kovács Árpád a rendszerváltás után
1990-ben az Állami Számvevőszék főcsoportfőnöke, később igazgatója lett. Emellett 1993-ban rövid ideig az Európai Unió brüsszeli központjában gyakornokoskodik. 1996-ban az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökévé választják, 1997-ben az Állami Számvevőszék elnökévé választják. Közben 2004 és 2007 között a számvevőszékek világszervezetének, az INTOSAI kormányzótanácsának elnöke is volt. A Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja volt, majd 2002-ben annak alelnökévé, 2008-ban annak elnökévé választották. 2003-ban habilitált. 2008-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar közgazdaságtani és statisztikai tanszékének egyetemi docense. Kutatási területe az állami beruházások ellenőrzése, az állami ellenőrzés rendszere, a privatizáció és a korrupcióellenes küzdelem vizsgálata.
Éppen ezért lehetséges az, hogy idén december 9-án úgy jár le a tizenkét éves szerződése, hogy december 10-én újra ő lesz az intézet vezetője. Információink szerint Kovács Árpád a legesélyesebb, hogy (újra) elnyerje ezt a tisztséget. Az ügy azért pikáns, mert a nyolctagú bizottságnak kétharmados többséggel kell meghoznia a döntését. A bizottság összetétele jelenleg: 4 MSZP, 3 Fidesz-KDNP, 1 SZDSZ. A végső döntéshez tehát nem elég az MSZP és az SZDSZ-es Lakos Imre szavazata, kell hozzá az ellenzék is.

Tállai András az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság fideszes alelnöke a HírExtra megkeresésére elmondta hetek óta üléseznek, hogy konszenzusos jelöltet találjanak - egyelőre sikertelenül. Ezt a munkát folytatják ma. Elmondta, azt is, hogy a bizottság szocialista elnöke, Kovács Tibor bevallotta, hogy pártjában felmerült Kovács Árpád elnökségének meghosszabbítása is. Ezzel kapcsolatban Tállai András kijelentette, ezt a Fidesz is megfontolja.

A képviselő szavai szerint az MSZP ebből már próbált ebből a megoldásból visszatáncolni, ám Tállai a jelenlegi helyzetben úgy látja, mégiscsak Kovács Árpád lehet az a konszenzusos jelölt, akit aztán a bizottság az Országgyűlésnek megválasztásra ajánl.

A gubancka

Van azonban még egy aprónak tűnő, ám később akár döntővé válható probléma. A Számvevőszék elnökét a törvény szerint tizenkét évre választják meg, ám a törvény arról is rendelkezik, hogy hetven év fölött nem töltheti be senki sem ezt a pozíciót. Kovács Árpád pedig 2018-ban éri el ezt az életkort, miközben idén 2021-ig kellene elnököt választani.

Tállai úgy látja, ehhez az Állami Számvevőszékről szóló törvényt kellene módosítani, ami viszont kétharmados parlamenti többséget igényel. A fideszes honatya szerint ez is benne van a levegőben, megszülethet tehát a két nagy párt közötti egyetértés.

Minimál megoldás

A HírExtra megkereste Lakos Imre liberális képviselőt is az ügyben. A honatya elmondta, nem lát más lehetőséget pillanatnyilag, csak egyfajta „minimál megoldást”, és Kovács Árpád újraválasztását. Leszögezte, elnök nélkül nem maradhat a Számvevőszék és neki személy szerint nincsen különösebb problémája Kovács Árpáddal. De hozzátette, örült volna, ha vannak más jelöltek is.

Megjegyezte, attól, hogy az elnökben megegyeznek, még alelnököket is választani kell, ami jelenleg egyáltalán nem körvonalazódik. A tizenkét éves ciklusról Lakos úgy vélekedett, hogy ez ma már meghaladta a kort: a rendszerváltáshoz közel még szükség volt a számvevőszék függetlenségének biztosítására egy (kormányzati) ciklusokon átívelő elnöki pozícióra.

Személyes véleménye szerint, ezért soknak tartja a tizenkét évet, különös tekintettel a jelenlegi állapotokra. Az ÁSZ törvény módosításával kapcsolatban kétségeit fejezte ki, mint mondta, nem látja, hogy kinek lenne most erre energiája. Lakos szerint egy dolog biztos, az ügyben a két nagy párt alkuja dönt.

Kerestük a bizottság elnökét, Kovács Tibort is, de elfoglaltságai miatt nem tudtuk elérni.

Egyszerűnek látszik


A helyzet tehát úgy áll, hogy Kovács Árpád megválasztásával többé-kevésbé mindenki egyetért, ám ez csak akkor lehetséges, ha lerövidítik a Számvevőszéki Törvényben leírt 12 éves ciklust. Ha ebben is megegyezik a két párt, akkor kétharmados törvénnyel ez megoldható.

Node!

Itt jönnek a problémák. Első hallásra egyszerűnek hangzik ez, ám az ördög a részletekben rejlik. El kell például dönteni, hogy hány évre csökkentsék az elnök mandátumát. Ebben komoly viták alakulhatnak ki, hiszen ez pusztán politikai kérdés. Nem mindegy ugyanis, hogy egy ilyen fontos posztról milyen összetételű bizottság dönt. Ha például négy évre választanák csak, akkor az minden bizonnyal a Fidesznek kedvezne, hiszen a következő Parlamentben akár komoly többségre is számíthat. Ám ha ennél hosszabbra nevezik ki, már teljesen kiszámíthatatlan lesz a dolog.

Ráadásul mindkét párt gondolhatja, ha már módosítják a törvényt (ami a kétharmados kényszer miatt ritka helyzet), akkor tegyenek esetleg még bele egyéb kiegészítéseket, ami szintén lehetőség a meg nem egyezésre.

Nyer a demokrácia?

Az biztos, hogy a demokratikus eszme azt követeli, mindenképpen hosszabb időre válasszanak ÁSZ elnököt, mint egyetlen parlamenti ciklus. Bárhogy is lesz, nem lefutott még az ügy, se Kovács Árpád, se a demokráciának drukkolók nem dőlhetnek még hátra. Főleg, akik emlékeznek arra, mennyi ideig nem volt például elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak. Ez az ÁSZ esetében súlyos károkat okozna az egész országnak, főleg kampány idején. Talán van annyi belátás a két nagy pártban, hogy megegyeznek. Talán…
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

Sanya1977
2009. november 18. 22:42
hmmm, ez bizony így van szó szerint. Az egyik hig sz@r, a másik meg egy rakás f.s.
betelgueze
2009. november 17. 10:01
fontos poszt, fontos döntés, fontos blabla!!!???kb.annyira mint amikor 5évesek azon vitáznak,kinek menőbb a kisautója!!!!sose értettem mit játszák a politikusok a "fontos személy"t, alapvetően uccse változik semmi,akinek hatalom van a kezében,próbálja igy vagy ugy megtartani,ennyi, a többi csak népbutitó blablabla!!!éljen az anarchia!!!
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását