Amerikai kardiológusok a kairói Egyiptomi Múzeumban őrzött 22 múmiát vetették alá komputeres tomográfiának (CT). A múmiák a Kr. e. 1981 és Kr. u. 334 közötti időszakból származnak, s felük 45 éves kora körül távozott az élők sorából egy olyan korban, amikor a népesség átlagéletkora nem érte el az 50 évet.

A kutatók 16 múmiában találtak szívszövetet, s ereket, a vizsgálatok közülük kilencnél mutatta ki teljes bizonyossággal vagy feltételesen az érelmeszesedést (arterioszklerózist). Az egyik múmiánál lezajlott szívinfarktusra utaló jeleket találtak a kardiológusok, ám a szakemberek azt nem tudták megállapítani, hogy halálos kimenetelű volt-e a szívroham. A kutatók azt sem tudták meghatározni, hogy túlsúlyosak voltak-e az érintett óegyiptomiak, ugyanis a mumifikálás során kivonják a vizet a szövetekből (dehidratáció).

"Sokkolt minket a felismerés, hogy mennyire hasonló képet mutat az arterioszklerózis az ókori múmiák és jelenkori pácienseink esetében. Vélhetően az érelmeszesedés kialakulása része emberi mivoltunknak" - vélekedett Michael Miyamoto, a San Diegó-i University of California kutatója.

Mindazon múmiák, akiknek személyazonosságát meg lehetett állapítani, az elithez tartoztak: a királyi udvar szolgálatában álltak, esetleg papok, papnők voltak.

"A gazdagok húst fogyasztottak, s sózták azt, így vélhetően magas vérnyomásban szenvedhettek. Ez azonban csupán feltételezés" - hangsúlyozta Randall Thompson, a Mid America Heart Institute (Kansas City) kardiológusa.

A legidősebb múmia, amelyben szívbetegség jeleit észlelték, Rai úrhölgy, aki a Kr. e. 1530-ban elhunyt Ahmesz-Nofertari (vagy Jahmesz-Nofertari) királyné dadája volt.