„…Az ember lelkét emészthetetlen dolgokkal táplálják, pedig a sör válik hasznára.”


Tudod jól Jocó, hogy mindig ezt iszom. Egy: kiválóan oltja a szomjúságot. Kettő: ahol jó társaság van, ott van sör is. Vagy fordítva. Három: úgyis vézna vagyok, rám férne egy kis sörhas" – lelkendezik Ferenczi Norbi barátom, aki amúgy kilencvenegynéhány kilós egy félmázsás vasággyal együtt. – És mit tudsz a szent italodról? – teszem fel az egyszerű kérdést. Hosszú hallgatás után a válasz – Semmit.

Hát ez az átka a fogyasztói társadalomnak. Dolgozunk, amiért cserébe fizetést kapunk, majd a fizetésünket olyan dolgokra költjük, melynek az összetétele, és története számunkra ismeretlen. Nem a világot kívánom megváltani ebben a néhány sorban, ám személyes bosszú vezérel. Ezennel totális háborút indítok a műveletlenség ellen, és mit is vennék először górcső alá, mint sokunk kedvenc italát: a sört.

Pedig nem éppen egy mai „találmánnyal” szemezünk. Hiába a dekoratív külső, a mámorító illat és a katartikus íz, azért mégis évezredeknek kellett eltelnie ahoz, hogy bármelyik ABC polcáról levegyük formás „barátnőnket”, vagy éppen a baráti társasággal élvezzük adottságait.

Megszületik a sör

Egy szudáni ásatáson talált közel hétezer éves edény mesélt nekem a sörről. – Nekem ízlett, de a mai tacskók ízlésének biztos nem felelne meg – dohogja a matuzsálem. – Savanykás volt, és nem tartalmazott komlót. Ugyanis néhány kenyeret, mely nem sült meg összegyúrtak némi vízzel, majd miután egy szűrőn átpasszírozták, hagyták megerjedni, végül egy sűrű anyag lett belőle, melyet közvetlenül a fogyasztás előtt ismét le kellett szűrni. Pontosan olyan népszerű volt a szegények között mint a gazdagok körében, melyet szalma vagy nádszál segítségével ittak ki a kőkorsókból – meséli örök fiatal barátom.

Tehát italunk nagyjából egyidős az írás megjelenésével, azaz a kultúránkkal.
A suméroktól és az ősi Babilóniából is maradtak emlékek az utókorra. Hammurapi király ( i.e. 1792 - i.e. 1750) törvénykönyvében, mely nem más mint egy 225 cm magas kőoszlop, nem csak a galádságok szankcionálásáról rendelkezett, hanem a 108-111. paragrafusig csaknem húsz különböző sörfajtának az ismérveit és elkészítésük mibenlétét is szentesítette. Tulajdonképpen a legősibb fogyasztóvédelmi törvénnyel állunk szemben, mely több mint háromezer évvel megelőzi a korát. A babilóniai sört szederrel, málnával, valamint mézzel ízesítették, így az ízesített sör sem éppen újkeletű (gondolok itt a ma kapható bodzás és citromos „remekművekre”). Nem mellékesen a törvénykönyv alapján amelyik felszolgáló vízzel hígította a sört, azt vízbe kellett vetni, melynek valószínűleg nem örülhetett. Bizony vannak olyan ősi törvények, melyeket meg kellett volna tartania az utókornak is.

Korunk folyékony kenyere

A sör feltehetően a XII. században nyerte el a maihoz hasonló ízvilágát, ugyanis ez idő előtt nélkülözte az egyik legfontosabb alapanyagát, az isteni komlót. Szintén ez idő tájt születtek meg a túlzott italozás elleni törvények. Angliában egy középkori törvény szerint tilos volt éjszaka a „csellengés”, azaz ittas állapotban duhajkodni. Ha valakinek ekkor egy görbe éjszakára támadt kedve cimborák és a sör mámorító társaságában, annak bizony választania kellett egész éjszakára egy pubot, ahol hajnalig nézhetett a szolgálólányok és a pohár fenekére.

Hogy pontosan miből van, és hogyan is készül ma a sör? Nos mindannyiunk határtalan örömére nem ismertetem a részletes gyártási technológiát ebben a számban, hiszen ez rendkívül összetett folyamat, és már amúgy is kiszáradt a szám, a söröm után szomjazom. Azt viszont le lehet szögezni, hogy manapság nem úszkálnak a sörgyár erjesztőkádjában oda nem illő „dolgok”, hiszen az egész folyamat teljesen hermetikus. Persze kis iróniával élve azért van a sörfőzőmester, hogy legyenek titkai.

A sör 85-95%-át tekintve víz, talán ezért esik jobban a nyári kánikulában, mint bármely más szeszesital. Tartalmaz természetesen malátát, valamint komlót, mely a kicsit kesernyés ízét adja. Kukoricadarát, rizst és árpát adhatnak hozzá pótanyagként.
Már csak mi hiányzunk hozzá kedves olvasóm. Ezennel szeretettel meghívlak téged némi virtuális folyékony kenyérre.