Az etnikai hovatartozásról szóló adatgyűjtés egyre nagyobb port kavar. Nem véletlenül. Ma hazánkban az egyik legnagyobb feszültséget éppen a cigánykérdés jelenti. Ez magában foglalja a bűnözés, az iskolázottság, a szegénység, a diszkrimináció kérdéskörét. Nem nehéz belátni, hogy mindezeket csak akkor lehet eredményesen vizsgálni, és a hozzájuk kapcsolódó problémákat megoldani, ha ismerjük az adott témakörben megjelenő etnikai arányokat.

Magyarán szólva akkor lehet például „cigánybűnözésről” beszélni, ha adatokkal statisztikailag bizonyítható, hogy bizonyos bűncselekményfajtákat a roma etnikumhoz tartozók követnek el jelentős számban. Amíg ez nem bizonyított, nem mondható ki. Kétségtelen azonban, hogy egyes pártok vagy városvezetők csupán megérzéseikre, sztereotip beidegződésekre hagyatkozva cigánybűnözésről beszélnek - helytelenül.

Elmérgesedett

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman úgy véli, mára annyira elmérgesedett a helyzet a cigánysággal szemben Magyarországon, hogy nem ronthat tovább semmit, ha kiderül a börtönökben hány százalék a cigány etnikumú rab, vagy hogy mekkora az iskolázatlanság aránya a romák közt.

Igaza van. Ha megtörténik egy ilyen jellegű adatgyűjtés, azon nyomban ki lehet fogni a szelet a „cigánybűnözést” kiáltók vitorlájából, mikor kiderül hogy a fogalom nem bizonyítható. Ha meg mégis van alapja, akkor a társadalomkutatók ez alapján dolgozhatnak ki javaslatokat, a törvényhozók pedig ez alapján hozhatnak megfelelő jogszabályokat, hogy az egyenlőtlenséget megszüntessék, és vele a társadalmi (etnikai) feszültségeket csökkentsék.

Tiszta vizet

Minden állampolgár érdeke, tartozzon bár a kisebbséghez vagy a többséghez, hogy a törvényalkotó és a szakember is tisztán lásson. Amíg nincsenek tisztázva ezek a kérdések, addig a cigánysággal kapcsolatos negatív beidegződések egyre inkább táptalajra lelhetnek - és sajnos mindig lesznek olyan politikai mozgalmak, amelyek ebből a feszültségből táplálkozva építik fel önmagukat.

Az adatgyűjtésre vonatkozó elképzelést Kállai Ernő kollegájával, Jóri András adatvédelmi ombudsmannal együtt dolgozta ki. Azért volt szükség Jóri Andrásra is, mert a gond a személyes adatokról szóló szabályozásokból adódik. A magyar jogszabályok e kérdésben nagyon konzervatívak, és sokkal szigorúbak az uniós irányelveknél.

Járóka Lívia néppárti (fideszes) Európa Parlamenti képviselő egyik elemzésében a következőt írja: „gyakori félreértés, hogy az etnikai adatok gyűjtése és feldolgozása ellentétes az adatvédelmi és a titoktartásra vonatkozó szabályokkal. Az Európai Unió minden tagállama ratifikálta a személyes adatok védelmét rögzítő legfontosabb emberi jogi egyezményeket, így az Európa Tanács 108-as számú egyezményét, továbbá valamennyien alanyai az Európai Unió adatvédelmi rezsimjének is. A hivatkozott szabályok egyike sem tiltja az érzékeny adatok gyűjtését és feldolgozását, csupán lefektetik annak szabályait.”

A két ombudsman ennek szellemében úgy alkotta meg javaslatát, hogy az minden jogszabálynak megfeleljen. Jóri András és Kállai Ernő elképzelése szerint az állami támogatásokban, a büntető- és igazságszolgáltatási eljárásokban, a diszkriminációval kapcsolatos ügyekben, a gyermekvédelemben és a népszámlálási statisztikákban lehetne különleges adatokat kezelni.

Ellenzők

Azonban máris akadtak ellenzői a javaslatnak. A Soros György alapította Eötvös Károly Intézet szerint „a tényleges származás megállapításához a jognak nem kell és nem is szabad objektív kritériumokat meghatároznia.”

Az intézet számtalan okot felhoz a javaslat ellen, ezek nagy része azonban a személyiségi jogok körébe tartozik, illetve rámutat az egyéni felelősségre, azaz állásfoglalásukból az a szándék olvasható ki, hogy nem lehet egyetlen etnikumot sem általánosan kezelni, inkább az egyéni múltat, sorsot, problémákat kell feltérképezni. Ezen gondolattal most nem kívánunk vitatkozni - megteszi ezt számtalan szakirodalmi mű. Viszont lényeges az intézet azon felvetése, amely az adatok beszerzésének módszerét kritizálja.

És valóban: kiről és ki mondhatja ki, hogy cigány vagy nem cigány (esetleg zsidó nem zsidó stb.)? Elég, ha önmaga annak vallja magát? És ha valaki szándékosan nem szeretné vállalni etnikai hovatartozását, pedig minden kétséget kizáróan az adott kisebbséghez tartozik? Bizottság fogja eldönteni, hogy ki cigány, ki nem? Azok az idők már elmúltak, hogy sárga csillagokat akasszunk egy etnikum mellére és szerencsére ennek újbóli megjelenésére jelenleg semmiféle esély nincs. Mégis óvatosan kell a kérdéssel bánni, mert a cél, hogy valóban előnyt kovácsoljunk belőle, s nem még több visszaélést, hátrány szenvedjen bármely oldal és végezetül az ország.

Az etnikai adatok begyűjtése, tárolása, elemzése rendkívül sürgető feladat. Ennek mikéntjét valóban ki kell alaposan dolgozni, de csak akkor léphetünk előbbre „cigány-kérdésben”, ha teszünk valamit. Ha csak ülünk és várunk, az kizárólag a szélsőségesek malmára hajtja a vizet.