Kultúrtörténet hírességei a hétköznapokban

A Rejtett arcok - híres magyarok más oldalról című kiadványról a szerző az MTI-nek elmondta: a 384 oldalas könyvét elsősorban a fiataloknak szánja, mivel a kötetben szereplő dokumentumok oktatási segédanyagnak, szöveggyűjteménynek is kiválóak.
"A kötet címe arra utal, hogy a szellemi élet nagyságait egy eddig fel nem tárt oldalról, a magánélet felől közelítettem meg, így az olvasó megismerheti rejtett, civil arcukat is" - tette hozzá a kutató a Scolar Kiadó gondozásában megjelent kötetről.

Mint kifejtette, eredetileg száz személy életét szerette volna a kötetben ábrázolni, de végül a források hatvannégyre voltak elegendőek. "Minél távolabb megyünk az időben, annál kevesebb a forrás. De a történészek előtt nem létezik lehetetlen" - mondta. Csiffáry Gabriella mintegy negyven közintézményben végzett kutatást. A kötetben számos eddig publikálatlan, nehezen hozzáférhető dokumentum kapott helyet, ezért az a szakma számára is érdekes lehet.

"Kevesen tudják például, hogy Jókai Mór, Madách Imre vagy Jászai Mari festett is. Vagy hogy Gulácsy Lajos és Kondor Béla milyen jó írók is voltak" - mondta a Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa. A híres művészeket egyrészt a kevéssé ismert "tálentumaik", másrészt pedig a hétköznapjaik alapján vette sorra.

"Ez az útkeresés könyve is, az olvasó megismerheti azokat a pályákat, amelyeket a hírességek a művészi kiteljesedésük előtt bejártak" - tette hozzá. A kötetben olvashatunk arról, milyen volt Babits Mihály, Kaffka Margit, Martinovics Ignác tanárnak, milyen hétköznapi problémákkal viaskodott Berzsenyi Dániel vagy Kisfaludy Sándor gazdálkodóként.

Az olvasó a kötetben egyfajta "lélektani nyomozásnak" is a tanúja lehet: Csiffáry Gabriella szerint a fellelt dokumentumok arra is rávilágítanak, hogy a művészek milyen lelki állapotban voltak egy-egy nagy mű megalkotásakor. A kutató példaként megemlítette az Országos Széchenyi Könyvtárban fellelt, Csáth Gézától származó kis füzetet, az úgynevezett "morfinnaplót", amelyben az író a kábítószer-használatát követte.

"Csáth 1915-től 1917-ig vezette ezt a naplót. Feljegyezte, mennyi morfiumot használt, milyen hatása volt, ugyanakkor a teljes élete nyomon követhető a kis füzet alapján" - tette hozzá Csiffáry Gabriella, aki a kötetet "a pokolra jutás dokumentumának" nevezte.
Az eddig nem publikált dokumentumok közé tartozik a Szerb Antal "kényszernyugdíjazásáról" szóló irat is. Az Utas és holdvilág szerzője a Vas utcai felsőkereskedelmi fiúiskolában tanított, ám 1941-ben a zsidótörvények miatt elveszítette állását.