Oszkó Péter elmondta, hogy az állami cégekkel, például a MÁV-val és a BKV-val kapcsolatban évtizedes problémákat kell megoldani. Ezzel a költségvetéssel elérhető, hogy olyan pályára álljanak ezek a cégek, amelynek nyomán elkezdődik adósságállományuk csökkenése és fenntartható növekedésük.

A pénzügyi tárca vezetője hangsúlyozta: nem helytállóak azok a költségvetést ért kritikák, amelyek szerint a nagy strukturális átalakításokat ez a büdzsé sem kezdte meg.

Elmondta, hogy a 2010-es takarékos költségvetés, amely nem fűnyíró-elven, ennek megfelelő szintre próbálta beállítani az intézmények költéseit. Az önkormányzatoknál és az egészségügyben nem halogatható tovább az intézményrendszer átalakítása, s a mostani büdzsé beállítja azt a költségszintet, amelyhez később az intézményeket hozzá kell szabni - fűzte hozzá Oszkó Péter.

Elmondta, hogy az egészségügyre több pénz jut jövőre, miközben az önkormányzatoknak kevesebb megtakarítást kell elérniük más intézményekhez képest.

Hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy nem veszik figyelembe, mi kell az önkormányzatok működéséhez, hanem arról, hogy mennyi pénze van az országnak, mennyit bír el a magyar gazdaság, hiszen az eladósodást nem növelheti a büdzsé. Az önkormányzatoktól ezenkívül feladatokat is elvontak, így például az allokált iparűzési adót az APEH szedi be, ennek pedig Oszkó Péter szerint az is az előnye, hogy az önkormányzatok már akkor is a pénzükhöz juthatnak, ha a cég csak bevallotta, de még nem fizette be az adót.

A miniszter szerint biztonságot teremt, komoly tartalékokat és nagy mozgásteret hagy maga után a költségvetés, éppen ezért nincs szükség jövőre új büdzsére.

A Magyar Televízió (MTV) finanszírozásáról elmondta: ha az intézmény fenntartható működésre áll át, akkor a költségvetés általános tartalékból néhány milliárd forintnyi többletforrás biztosítható számára.