Lassan végleg kihúzza a gyufát Irán a világ számos nagyhatalmánál. A brit külügyminisztérium szóvivője szerint „komoly aggodalomra ad okot” az iráni kormány terve, Németország pedig „nyugtalansággal figyeli” az Iránból érkező híreket. Az Egyesült Államok „növekvő aggodalommal” kíséri az eseményeket, majd Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője azt is bejelentette: lejárt az idő, hogy Irán atomprogramja miatti aggodalmakat eloszlassa.

Mindezek a kijelentések hosszú ideje lógtak a levegőben és igazából nem leptek meg senkit. Közvetlen kiváltó okuk azonban Mahmúd Ahmadinedzsad iráni elnök bejelentése volt, miszerint kormánya jóváhagyta tíz új urándúsító üzem létesítésének tervét.

Úgy döntöttek, hogy öt létesítmény építését azonnal, további ötét pedig két hónapon belül megkezdik. Az üzemek mérete és teljesítménye azonos lesz az ország egyetlen működő urándúsító létesítményéjével, a natanzi komplexuméval. A kormány szerdán tárgyal annak lehetőségéről, hogy az ország maga dúsítsa 20 százalékosra uránkészletét.

Mondjuk ki

Világos, hogy mindenki azon aggódik, nehogy Irán atombombát készítsen. És ugyan Irán ezerszer kijelentette, hogy nem akar nukleáris fegyvert, de ezt senki nem hiszi el - tegyük hozzá teljes joggal. Mert nem szabad, hogy bekössük a szemünket: Irán atombombára hajt.

Sajnos azonban a nyugati sajtó messze nem hajlandó objektíven beszámolni az eseményekről, a cikkek nagy százaléka Iránt, mint a gonoszt, világunk elpusztítóját jeleníti meg, miközben a Nyugat maga a glóriával világló szent.

Az alapvető kérdés ugyanis rém egyszerű: akarunk-e atombombát a világunkon vagy nem? Ha nem, akkor senkinek sem lehet; ha igen, akkor aki akar, az gyártson. Milyen alapon választja ki a Nyugat, hogy neked lehet, neked meg nem? Vallási? Erkölcsi? Gazdasági? Haveri? Egyik sem lehet megfelelő válasz.

Egyenlő bánásmód?

A világ nagyhatalmai miért nem figyelték „növekvő aggodalommal”, meg kísérték „nyugtalansággal” például Izrael atombombához jutását? Ami ráadásul nyitott titok, azaz mindenki tisztában van azzal, hogy Izraelnek van nukleáris fegyvere, hivatalosan még sincs bejelentve. Micsoda állapot az, hogy éppen Izrael szeretné a leginkább tisztán látni Irán atomprogramját, mikor sajátjával szemben nagyon sok a homályos pont? Akkor lenne erkölcsi alapja egyetlen szót is szólni, mikor világossá tenné, mi a helyzet saját nukleáris arzenáljával.

Persze tény, hogy Irán és Izrael között hatalmas a feszültség. Irán a mai napig nem hajlandó Izrael nevét kimondani (nemhogy államként elismerni) és megrögzötten „cionista entitásként” nevezi. Ahogy Izrael is legalább ekkora gyűlölettel viseltetik a perzsa hatalommal szemben. Ám annyira egyik állam sem civilizálatlan és meggondolatlan, hogy csak úgy dühből atombombát repítsen a másik felé. Hiába akarja a nyugati sajtó elhitetni, hogy Irán amint atomfegyverrel rendelkezne, nyomban használná is, ez egész egyszerűen nem igaz. Amíg békén hagyják, addig Irán nem fog támadni.

Miért is tenné?

Két bizonyíték is ezt mutatja. Az egyik a közelmúlt történelme. Nézzük meg kik kezdtek háborúba az utóbbi 60 évben mióta létezik az atombomba? Meglepve tapasztaljuk, hogy éppen azok, akik most annyira ágálnak Irán atomprogramja ellen. Nagy-Britannia háborút viselt Argentínával szemben a Falkland-szigetekért, Izrael számtalan háborút indított az őt körülvevő területeken, az USA megtámadta Vietnámot, Irakot (kétszer is), és Afganisztánt, a britek szintén részt vettek az utóbbi két háborúban.

Ezzel szemben Irán „csupán” Irakkal viselt háborút. De ne feledjük, nem Irán volt az agresszor, hanem a Szaddam Husszein vezette Irak! Ráadásul Irak mindenféle hadüzenet nélkül támadta meg Iránt (amihez a Szovjetunió és az Egyesült Államok is áldását adta).

A másik ok, amiért Irán nem fog a maga számára egy céltalan háborúba kezdeni, az a energia. A jövőben számtalan társadalomkutató szerint az energiaéhség pattinthat ki háborút. Iránnak pedig rengeteg energiája van. Hatalmas olaj és még nagyobb gázkészletekkel rendelkezik. Nemcsak önmagát, de számtalan országot képes ellátni még hosszú ideig. Miért bocsátkozna hát (atom) háborúba?

A csel

Nem Irántól kell félni, hanem magától az atombombától. Iránt egyféleképpen lehetne kicseleznie és lebeszélni nukleáris programjáról: ha minden atomfegyverrel rendelkező ország leszerelné atomarzenálját. Ezt azonban senki nem vállalja be. És éppen ez az, ami igazán okot ad a félelemre.

Nem szeretnénk Iránt védeni, hiszen atomfegyverre alapvetően neki sincs szüksége. Ezzel csupán geopolitikai helyzetét erősítené meg, ami nyilvánvalóan átrendezné a környék hatalmi pozícióit. Csak szerettük volna lerántani a leplet a nyugat álságos és szemellenzős politikájáról. Iránban egy teljesen más kultúrájú és értékrendű ország, mint az európai közösség államai, ám ugyanolyan békeszerető emberek élnek ott is, akiknek ugyanaz a céljuk, mint nekünk: a biztos megélhetés és a békés élet.