Faluban élő, idős férfi, hurkatöltés közben - nagyjából ezt válaszolná az emberek többsége arra a kérdésre, hogy leginkább ki fogyaszt ma Magyarországon pálinkát. A kép az átlagos magyar pálinkafogyasztóról azonban torz, hiszen felmérések bizonyítják, hogy a legnépszerűbb röviditalról ma tíz emberből nagyjából hatnak a pálinka jut az eszébe. Az egyik piackutató által megkérdezettek közel fele állította, hogy szokott pálinkát fogyasztani, 48 százalékuk pedig a vidékiesen házipálesznek hívott szeszt kedveli a legjobban.

- A kulturált pálinkafogyasztás az utóbbi időben felértékelődött, és egyre nagyobb teret hódít Magyarországon - támasztja alá Papp József, az 1984 óta működő Zsindelyes Pálinkafőzde Kft. ügyvezetője és egyben tulajdonosa a fenti feltevéseket az MTI-Press érdeklődésére. Optimizmusa viszont nem nevezhető kincstárinak: az utóbbi években az égetett szesz forgalma ugyan 10 százalékkal csökkent hazánkban, a pálinkáé viszont ugyanilyen arányban növekszik, és egyre inkább keresik az emberek nem csak az amúgy igen népszerű házi, hanem a neves, minőségi pálinkákat is. A kínálatra nem lehet panasz, az országban mintegy hatvan kereskedelmi pálinkafőzde működik, a bérfőzdék száma pedig meghaladja a félezret.

Míg az Egy estém otthon című versben Petőfi Sándor még csak csendesen borozgatott az édesapjával, addig az egri papok - a nóta szerint - már a reverendájuk alatt hordták a pálinkásflaskát. Ez nem meglepő, hiszen egyes rendek az ima, a tanítás, a betegápolás mellett szeszesital-készítéssel egyaránt foglalkoztak. Az utóbbi az egyik legrégebbi szerzetesrendre, a bazilitára fokozottan igaz volt.
Kevesen tudják, de a keleti szerzetesség atyjáról, Nagy Szent Bazilról elnevezett rend tagjai honosították meg Magyarországon a jonatán almát, amelynek a termesztésével, forgalmazásával és gyümölcseinek a felhasználásával maguk is foglalkoztak, többek között almapálinkát főztek. Hagyománnyá vált, hogy a szerzetesek begyűjtötték a vidéken található gyógynövényeket, és azokkal önmagukat és az őket felkeresőket egyaránt gyógyították - meséli a kft. ügyvezetője. Papp József fantáziát látott a szerzetesekhez kapcsolható pálinkalegendában, és saját, titkos receptúra alapján - a rend beleegyezésével - cége megalkotta az úgynevezett Pócsi Bazilita Keserűt, amely nem más, mint almapálinka, 33 gyógynövényen érlelve és egy kis mézzel ízesítve. Érdekesség, hogy a likőr "a zarándokok gyógyitala" elnevezést kapta, és csak a máriapócsi görög katolikus templom és monostor szomszédságában lévő kegyboltban árusítják, legalábbis egyelőre. A termék egyébként elnyerte a megyei Innovációs Díjat, amelyet november elején Tudomány Napja alkalmából megrendezett debreceni országos konferencián adtak át a cég képviselőinek.

Papp József úgy gondolja, hogy a pálinka mint hungarikum sikere, az iparág jövője nem csak a minőségben, hanem annak a fogyasztókkal való közvetlen megismertetésben, közvetve tehát a turizmusban is rejlik. Szerencsére a megye gazdag a pálinkakészítéshez szükséges, jó minőségű alapanyagokban: az eredetvédett szabolcsi alma, szatmári szilva és az újfehértói fürtös meggypálinka mellett számtalan ízben kóstolhat a látogató jófajta szíverősítőt. A térségi pálinkafőzdék és a hozzájuk társult éttermek, szállodák a kínálat bővítése céljából megalakították Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pálinkautat. A Zsindelyes tulajdonosa azonban saját álmait is megmutatná az érdeklődőknek.

- Egy igazi turisztikai látványosságot szeretnénk az üzem mellett létrehozni. Ennek első lépéseként a kóstolóházat már felépítettünk, ahol kellemes körülmények között hódolhatnak a pálinkabarátok a szenvedélyüknek - mondta.

A kóstolgatás mellett a helyi folklórt bemutatása ugyancsak szerephez jut, ennek jegyében épül fel jövőre a manufaktúrák háza, amelyben helyet kap egy miniatűr, fatüzeléses pálinkafőző, egy igazi gyümölcsaszaló és lekvárfőző helyiség, valamint egy kicsinyített, bioecetet gyártó üzemrész. A házzal szemben valódi, 1850-es évekbeli nádfedeles, szabadkéményes tanyát alakítanak ki, az istállókban lovakkal, szarvasmarhákkal és bivalyokkal. A mintakertben az összes magyarországi meggy- és almafajta töveit elültetik, a kóstolóházban pedig olyan hagyományos és modern ételeket szolgálnak majd fel, amelyeket pálinka felhasználásával készítenek. Az élményben megfáradt látogatóknak horgásztó, később egy 21 szobás wellness-szálloda nyújthat aktív kikapcsolódást, bár az utóbbi, több mint 400 millió forintba kerülő beruházás a cégvezető szerint még várat magára néhány évet.

Egy azonban biztos: "az élet vizének" hagyományai nem fognak egyhamar feledésbe merülni. Készítőik és lelkes fogyasztóik éppen ennek ünnepét készülnek megülni, így december 6-án a gyerekek csizmái mellett ők is kitehetik lábbelijüket az ablakba. E nap ugyanis a pálinkakészítők védőszentjének, Szent Miklósnak az ünnepe. Az idei pálinkanapi rendezvényeket a héten tartják Budapesten és Győrben; az utóbbi helyszínen egyébként sor kerül a pannonhalmi törkölypálinka eredetvédelmi oklevelének átadására is.